BÁBINÉ SZOTTFRIED GABRIELLA 2014. december 19.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
"Azokból a kövekből, melyeket utunkba gördítenek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk..." Széchenyi István
 
Kormánynapló 2012. május 14.
2012. május 14. 23:57 >> Kormánynapló
2012. MÁJUS 14. HÉTFŐ

FONTOSABB ESEMÉNYEK / BEJELENTÉSEK / NYILATKOZATOK

Miniszterelnök
Orbán hivatalosan is bejelentette, hogy Bánki Erik kaphatja Áder EP-képviselői helyét

A Fidesz-KDNP mai frakcióülésén Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök hivatalosan is bejelentette, hogy Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának fideszes elnöke kaphatja az Áder János köztársasági elnökké választásával megüresedett európai parlamenti (EP) képviselői mandátumot - tudta meg az MTI kormánypárti forrásból.

A Magyar Nemzet múlt pénteki számában írt arról, hogy Bánki Erik válthatja Áder Jánost az EP-ben. A sportbizottság elnöke az Origo hírportálnak azt mondta, kapott jelölést az EP-képviselői helyre, és ha megválasztják, köszönettel elfogadja a feladatot.

Bánki Erik a 2009-es EP-választáson a Fidesz-KDNP listájának 35. helyén szerepelt.

Az 1970-ben született politikus 1998 óta országgyűlési képviselő, minden alkalommal pártja Baranya megyei területi listájáról került a parlamentbe. 2005 óta a párt regionális politikai igazgatója.

A Fidesz választmánya várhatóan csütörtökön dönt Bánki Erik EP-képviselővé jelöléséről.

Miniszterelnök
Orbán: az európai helyzet miatt július 15-ig biztosan üléseznie kell a Háznak

Július közepéig mindenképpen üléseznie kell az Országgyűlésnek, mert előfordulhat, hogy az európai helyzet olyan döntéseket követel, amelyekhez a parlamentre is szükség lesz - nyilatkozta Orbán Viktor kormányfő a Fidesz-KDNP mai frakcióüléséről távozóban újságíróknak. A tanácskozáson a pártelnök-miniszterelnök a kormánypárti képviselőknek megtette javaslatát az új Fidesz-frakcióvezetőre, Rogán Antal személyében.
EURÓPAI GAZDASÁGI HELYZET - Az ülésen az európai gazdasági helyzetről szólva Orbán Viktor azt mondta, Görögországban nagy a baj, a francia elnökválasztás egyelőre több bizonytalanságot hozott, mint bizonyosságot, így szerinte arra kell készülni, hogy a következő hónapokban is kiszámíthatatlan módon működik majd az európai gazdaság. Ezért azt kérte a Fidesz-KDNP képviselőitől, "most ne a nyári szabadságon törjék a fejüket", a nyár közepére ugyanis állnia kell a 2013-as büdzsé vázának, és szeptemberben már csak a költségvetés nagyobb egységein belüli részdöntéseket kell meghozni. Mint mondta, megpróbálnak a magyar gazdaság számára, amennyire az a jelenlegi európai viszonyok között lehetséges, egy kiszámítható, tervezethető költségvetést megalkotni.
PÉNZÜGYI HELYZET - Mint mondta, abban bízik, hogy a két éve épülő új gazdasági rendszer, amely stabilizálta a magyar pénzügyi helyzetet, "összességében nagyobb teljesítményre lesz képes, mint ma azt sokan gondolják. De óvatos duhajnak kell most lenni, inkább kétszer túlbiztosított tervezéssel kell előállnunk, mert az európai válság meg általában a felfordult állapot a világgazdaságban azt követeli meg, hogy óvatos tervezési filozófiát kövessünk".
Megerősítette ugyanakkor, ha többletbevételek folynak be, akkor azokból a munkát terhelő közterheket, adókat, járulékokat szeretnék majd csökkenteni. Erről azonban - mint mondta - szeptember vége, október közepe előtt nem érdemes beszélni, mert a teljes évre vonatkozó gazdasági folyamatokat októbernél hamarabb nem lehet látni.
Arra a kérdésre, mit vár a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalások új vezetőjétől, Varga Mihálytól - aki várhatóan június 1-jétől tölti majd be ezt a posztot -, a kormányfő azt válaszolta: a magyar kormány szeretné minél hamarabb megkezdeni a tárgyalásokat, és sikerrel lezárni azokat. "Tőle (Varga Mihálytól) várom, hogy tolmácsolni tudja azokat a közgazdasági megfontolásokat, amelyek szerint változásokra lehet szükség a magyar gazdaságpolitikában. De nem én fogok neki utasításokat adni, bár ez sem zárható ki, hanem inkább az lesz a közlekedés iránya, hogy ő ismerteti a tárgyalások során felmerült javaslatokat" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ez egy "több mint egyenrangú viszony a következő két-három hónapot illetően".
KORMÁNYÁTALAKÍTÁS - Orbán Viktor a tanácskozáson tájékoztatta a képviselőket a kormányt és a frakcióvezetést érintő változásokról, és indoklással együtt megtette javaslatát az új Fidesz-frakcióvezetőre, Rogán Antal személyében, aki a Miniszterelnökség élére kerülő Lázár Jánost válthatja a poszton.

Miniszterelnökség
Az új feladatra a legalkalmasabb személyt kellett megtalálni

Az Európai Unióban a tanácsülések jelentősége is meg fog nőni a válságból kivezető út megtalálása érdekében – nyomatékosította Szijjártó Péter a köztelevízió reggeli műsorában.
A miniszterelnök nemzetközi kapcsolataiért lesz felelős államtitkári rangban június 1-jétől Szijjártó Péter, Orbán Viktor eddigi szóvivője, aki szerint a kormányfő külkapcsolatai jelentősen fel fognak értékelődni a következő időszakban, ez is indokolta az átalakítást.

Jól látszik, hogy a nemzetközi politikai élet és a világgazdaság törékenysége ezeket a kapcsolatokat magasabb szintre helyezi. A magyar miniszterelnök a kormányhoz hasonlóan aktív külpolitikai részvételt tervez a jövőben. A nyugati integráción kívül a keleti nyitás politikáját is visszük tovább. Az Európai Unióban a tanácsülések jelentősége is meg fog nőni a válságból kivezető út megtalálása érdekében – nyomatékosította Szijjártó Péter a köztelevízió ma reggeli műsorában. A felvetésre, hogy gyakorlatilag Orbán Viktor külügyi „előfutára” lesz, azt mondta: a miniszterelnök nemzetközi útjainak, tárgyalásainak, megállapodásainak előkészítése köti majd le az energiáit. Hogy marad-e szóvivő is, az a következő hetekben derül ki.

Elmondta a véleményét arról is, hogy Varga Mihály, a Miniszterelnökséget eddig vezető államtitkár „számára” keletkezik-e az IMF–EU-tárgyalások végeztével valamiféle pénzügyminisztérium, mint arról a napokban több információ is napvilágot látott. – Ez körülbelül olyan, mint amikor azt mondják egy futballcsapatnak, hogy két góllal kellene győzniük, közben hol van az az egy... Varga Mihályt, szegényt, még ki sem nevezték, még át sem vette a megbízatását, hogy vezesse a tárgyalásokat az IMF-fel, már egy következő fordulóról szólnak a cselszövési elméletek. Fellegi Tamás a munkáját sikeresen elvégezte, a tárgyalások elől minden akadály elhárult, az új feladatra pedig a legalkalmasabb személyt kellett megtalálni – magyarázta Szijjártó Péter, aki cáfolta, hogy Fellegi munkájával a kormányfő elégedetlen lett volna; ha ez így volna, nem kérte volna a leköszönt tárcavezértől, hogy legyen a személyes tanácsadója nemzetközi politikai-üzleti ügyekben.

A jelenleg még szóvivői minőségben tevékenykedő politikus visszautasítja Karácsony Gergely LMP-s frakcióvezető-helyettes korábbi megfogalmazását, miszerint Lázár János (államtitkár – Miniszterelnökség) és Rogán Antal (Fidesz-frakcióvezető) fellépésével „politikai verőemberek” kerültek meghatározó pozícióba. – Erre csak azt tudom mondani, hogy Lázár Jánost nem véletlenül tüntették már ki számtalanszor bizalmukkal a választók, én nem tudom, Karácsony Gergely eddig milyen választáson nyert; ez ügyben nem kellene Lázár János szemére vetnie semmit. Rogán Antal az V. kerületben már többször is bizalmat kapott, ő a legjobb választás arra, hogy a frakciónkat vezesse - húzta alá.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Kormányátalakítás - Navracsics helyesli, hogy két államtitkársága átkerül az Emmihez

Szakmailag jó döntésnek tartja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, hogy két államtitkárság - a nemzetiségekkel és a társadalmi felzárkózással foglalkozó - átkerül az általa vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), amelynek új vezetője Balog Zoltán.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt a Fidesz-KDNP frakcióülésére érkezőben újságírói kérdésre válaszolva mondta. A tanácskozásra - amelyen a kormányátalakításról tárgyalnak a kormánypárti politikusok - Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök Balog Zoltánnal érkezett, aki a plenáris ülésen teszi le a miniszteri esküt.
Navracsics Tibor azt mondta, szakmailag jónak tartja, hogy a két államtitkárság átkerül az Emmihez - korábbi nevén Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz -, mert "a nemzetiségek, a társadalmi felzárkózás alapvetően nem közigazgatási kérdés". Hozzátette, osztja azt a nézetet, miszerint helyes, ha az emberrel foglalkozó összes terület egy tárcához kerül.
A kormány a Magyar Közlöny legutóbbi számában tette közzé a miniszterek feladat- és hatásköréről szóló rendelet módosítását, amely alapján öt feladat, a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja átkerül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjétől az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítójához.
Így a KIM-től az Emmihez kerül az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság, amelyet Szászfalvi László helyett Hölvényi György irányít majd, valamint a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, amelyet Balog Zoltán vezetett a KIM-ben is, és a jövőben miniszteri vezetéssel lesz az erőforrás-minisztérium része.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Gyorsul az örökbefogadás és az apai elismeréshez kapcsolódó ügyintézés

Egyszerűsödnek és életszerűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva gyorsabban, kevesebb utánjárással lesznek intézhetőek az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások.
Ezzel már idén több száz család számára lesz könnyebb az ügyintézés. A kormány nevében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ma benyújtotta az erről szóló egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot.
APAI ELISMERÉS - Változnak továbbá a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések. Jelenleg több szerv előtt lehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tenni és a szabályozás ponttalansága miatt – nincs pontosan rögzítve, hogy a gyermek nevének megadása is kötelező adat – számos hiányos nyilatkozat keletkezik. A Kormány döntése szerint a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat során gyermek nevéről is nyilatkozni kell, így nem kell a nyilatkozattevőnek később ezt külön pótolnia. Emellett az eddigi hosszas hazautazások és ügyintézés helyett, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a tiszteletbeli konzuli tisztviselő előtt is meg lehet majd tenni. A magyarországi ügyintézés megkönnyítése érdekében pedig lehetőség lesz a nyilatkozatot kormányablaknál is megtenni.
GYERMEKVÉDELEM- A gyermek érdekeinek védelme érdekében a Kormány lehetővé teszi, hogy egyes esetekben a házasságon alapú apaság vélelmének megdöntésére és a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére egy eljárásban, egyszerre kerülhessen sor. Erre azért van szükség, mert a modern családi viszonyok között gyakran előfordul, hogy bár a szülők már nem élnek együtt, de nem váltak el és a feleségnek új élettársával közös gyermeke születik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2000-es évek elejétől a gyermekek 30-40 százaléka házassági köteléken kívül született, 2010-ben a 90 335 gyermekből 36 872 gyermek született házasságon kívül. Jelenleg ilyen esetben a házasságon alapuló apaság vélelme alapján a férj lesz az apa, nem pedig a vér szerinti apa. Ennek megváltoztatásra hosszadalmas bírósági eljárás során van csak lehetőség, mely sértheti a gyermek érdekét.

ÖRÖKBEFOGADÁS - Változnak egyes örökbefogadással összefüggő szabályok is: az örökbefogadott gyermek biztonsága és családi kapcsolatai tartósságának megőrzésére is nagyobb figyelmet fordít az új javaslat. A felbontott örökbefogadásokat követően a gyermekek újabb örökbe fogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet és családban folytathatja életét. A Kormány kiterjeszti továbbá az örökbefogadott azon jogát, hogy a származását megismerhesse: a Kormány azt javasolja, hogy a gyámhatóság adjon tájékoztatást az érdeklődőnek az örökbefogadására és vér szerinti testvérire vonatkozó kérdésekben. Emellett fontos változás, hogy az örökbefogadott az egészsége szempontjából a vér szerinti szülőkre vonatkozó információkat is kérhet a javaslat értelmében a gyámhatóságtól, amennyiben szüksége van rá. Egyszerűsödik továbbá a külföldön történt örökbefogadás hazai elismerése is.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kéri a miniszter (Cozma-gyilkosság)


Az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kéri a Cozma-ügy nyomán Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Darák Pétertől, a bíróságokat felügyelő Kúria elnökétől - tudta meg az MTI a miniszter sajtófőnökétől.

A sajtófőnök tájékoztatása szerint Navracsics Tibor ezt a veszprémi városi televíziónak adott, felvételről hétfő este 8 órától adásba kerülő interjúban mondta el kérdésre válaszolva. Az igazságügyi miniszter a tévéinterjúban hangsúlyozta: a bíróság döntésének megítélését miniszterként nem befolyásolhatja véleményével. A közigazgatási és igazságügyi miniszter arra vonatkozóan kér szakértői véleményt a Kúria elnökétől, hogy az utóbbi időszak ítélkezési gyakorlata a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt - közölte a tárcavezető sajtófőnöke.

Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt, segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. A gyilkosság miatt zajlott perben a három fővádlott büntetését április végén jelentősen enyhítette a Győri Ítélőtábla. A jogerős határozat az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándor és Németh Győző büntetését 18-18 év börtönre, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta.

A Cozma-ügyben hozott bírói ítélet kapcsán - egy jobbikos képviselő felvetésére - Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt múlt hétfőn a parlamentben. Mirkóczki Ádám azt kérdezte, milyen üzenete van annak, hogy egy világklasszis sportoló, Marian Cozma gyilkosainak ítéletét másodfokon egy bíró életfogytiglan helyett 18 esztendőre, húsz év helyett 8 évre mérsékli. Ezen felháborodott a szakma, a sportvilág és minden jóérzésű ember - mondta, hozzátéve: egyedül a gyilkosok elégedettek. Ebben benne van minden, ami ma probléma - fogalmazott. A kormányfő erre reagálva azt mondta: legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért azzal a véleménnyel, amit elmondott a képviselő. Ezt azonban nem teheti meg a nagy nyilvánosság előtt. Ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet - fejtette ki. Ez - folytatta - nem áll szándékukban, de nem azért, mert elégedettek azokkal az ítéletekkel, amelyek születnek. A kormányfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A Nemzetpolitikai Államtitkárság nyilatkozata a pozsonyi eseményekkel kapcsolatban

A Nemzetpolitikai Államtitkárság megdöbbenéssel értesült arról a mai nap a sajtóban megjelent hírről, miszerint szlovák bőrfejűek szlovákiai magyar fiatalokat bántalmaztak Pozsony főterén, mert azok egymás között magyarul beszéltek.

Amennyiben ezen sajtóinformációk megállják helyüket - a pozsonyi magyar nagykövetségen keresztül jelenleg is folyik az eset kivizsgálása - az áldozatokkal mihamarabb felvesszük a kapcsolatot, és számukra minden segítséget megadunk.

Ugyanakkor a szlovák rendőrségtől elvárjuk az eset gyors kivizsgálását, az elkövetők mihamarabbi kézre kerítését, továbbá hatékony intézkedések foganatosítását, amelyek garantálják, hogy a sajtóban leírt, illetve ahhoz hasonló, etnikai alapú támadás a jövőben ne fordulhasson elő.   

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Félidőben a kormány - Latorcai Csaba: minden adottá vált a civil szervezetek életének kiteljesedéséhez

Az elmúlt két esztendő legnagyobb eredménye a civil területen, hogy húsz évvel a rendszerváltás után elkészült a civiltörvény Magyarországon - mondta Latorcai Csaba nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek adott értékelő interjújában.
Mint elmondta, az új jogszabály segíti a civil szervezetek munkájának kiteljesítését, azon adminisztratív és pénzügyi gátak lebontását, amelyek sokszor akadályozták a szervezetek életét. Latorcai Csaba hozzátette: a kormányzati ciklus második felének feladata, hogy a kormány által előkészített és rendelkezésre bocsátott eszközök és források segítsék a civil szervezeteket abban, hogy az egész társadalom számára fontos feladatokat hasznosan és jól tudják elvégezni.

CIVILTÖRVÉNY - A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a civiltörvényt valóban civilek alkották. Emlékeztetett rá, hogy a kormányváltás után egy civil szakértőkből álló közösség készítette el azt a koncepciót, amelyet később társadalmi vitára bocsátottak. A vita eredményeként az eredeti tervezet kétharmada át is alakult.  
TÁMOGATÁSOK - Latorcai Csaba hozzátette: azért döntöttek a gyors változtatás mellett, hogy ne tartsák bizonytalanságban a civileket. Álláspontja szerint így tervezhetővé és biztonságossá vált a civil szervezetek működése. A civil szervezetek támogatási rendszerének átalakításakor elsődleges szempont volt a pályázat minősége, valamint az, hogy a pályázó milyen munkát végez valójában. Az új törvény megalkotásakor egyeztettek az Állami Számvevőszékkel is, így sikerült kiiktatni a korábbi támogatási struktúra anomáliáit - tette hozzá.  
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a tavaly év végén tervezett 30 milliárd forinttal szemben az idén csaknem 50 milliárd forint áll rendelkezésre a civil szervezetek működésének és programjainak támogatására. Ezt az év elején induló új, uniós pályázatok teszik lehetővé - mondta.

Latorcai Csaba hangsúlyozta: nincs fix, alanyi jogon járó állami támogatás, hanem az elvégzett munkát kívánják segíteni. A támogatási források 60 százalékát a civil szervezetek a működési költségeik fedezésére igényelhetik. Ez egészül ki az egyes programok és projektek után járó támogatással, valamint az egyes közfeladatok ellátása után járó normatív támogatással. Ez a hazai forrás bővül ki az alapvetően programokat segítő uniós támogatásokkal. A többletforrások mögött olyan támogatási formák állnak, amelyeket korábban csak gazdasági társaságok és önkormányzatok kaphattak.

NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP - Az új struktúra lényege, hogy szemben a korábbi Nemzeti Civil Alapprogrammal, amelynek programjai regionális elven szerveződtek, a Nemzeti Együttműködési Alap célja a valódi munka segítése.  A szakmai tevékenység mentén jött létre az alap öt szakkollégiuma is - tájékoztatott a helyettes államtitkár.  
Latorcai Csaba ezek közül kiemelte a nemzeti összetartozás kollégiumát, amely a határokon is átívelő magyar-magyar civil kezdeményezések támogatására jött létre. Álláspontja szerint ezek az együttműködések jelentős gazdasági hasznot is tudnak hozni.  
PÁLYÁZATOK - A helyettes államtitkár emlékeztetett rá, hogy a működési pályázatok beadási határideje lejárt. Összesen több ezer, kollégiumonként körülbelül 1500 pályázat érkezett. Mint elmondta: Magyarországon jelenleg hozzávetőleg 30 ezer valóban működő civil szervezet van. A második félévre készül el a pontos nyilvántartás, és folyamatosan frissítik, így naprakészen tartalmazza majd a civil szervezeteket. A nem működő szervezetek száma több ezerre tehető. Latorcai Csaba szerint a jövő év közepére lehet vége a tisztulási folyamatnak.  Majd arról is beszámolt, hogy június elejéig lehet pályázni a - kollégiumok által kiírt - szakmai projektek támogatására. Mint elmondta: nincsenek preferált területek, de az eddig beérkezett pályázatok alapján látható, hogy "erőteljes a támogatási igény" a gyermek és ifjúsági szervezetek, nyugdíjas szervezetek és a hobbiszervezetek részéről. A kollégiumok az esélyegyenlőség érdekében ugyanakkora keretösszegből gazdálkodhatnak - tette hozzá.  
Latorcai Csaba szerint nem reális veszély az uniós források befagyasztása, és ezek nem is érintik a civilek támogatását. A kormányzat legfontosabb célja, hogy már középtávon, a ciklus végéig olyan mértékben megerősödhessen Magyarországon a civil társadalom, hogy az EU számára is mintaként szolgálhasson. A helyettes államtitkár a ciklus hátralévő részében a legfontosabb célnak nevezte, hogy az a rendszer, amelyet elvi és jogi szinten megalkottak, a gyakorlatban is működjön.  
CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUM - Latorcai Csaba kitért a második félévben felálló Civil Információs Centrumokra is, amelyekkel leginkább a kis civil szervezeteket kívánják segíteni. A megyei szinten működő centrumok feladata lesz tájékoztatást adni a támogatási lehetőségekről, szükség esetén elkészítik a pályázatot, tanácsot adnak a pénzügyi beszámolási, valamint egyéb jogi kötelezettségekről, és akár a konkrét kivitelezésben is segítenek. Az új centrumok infrastruktúrát és informatikai hátteret is biztosítanak majd a civil szervezeteknek. Ezen szolgáltatásokat ingyenesen vehetik majd igénybe a civilek - fűzte hozzá a helyettes államtitkár. Jó döntésnek nevezte, hogy a civil ügyek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból átkerülnek az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Mint mondta, ennek "szép és komoly oka" van, eddig nagyobb részben a jogi munkák folytak, most viszont a gyakorlati döntések következnek. A megújuló minisztérium fókuszában az ember van, a közösségek alapvető szintjét jelentő civil szervezeteknek pedig ott a helyük, ahol az emberrel foglalkoznak - fogalmazott a helyettes államtitkár.

Nemzetgazdasági Minisztérium
9,4 milliárdos kutatás-fejlesztési pályázat indul

A pályázatot Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára jelentette be, a BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma (HSNlab) 20 éves fennállása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A Masat-1, Magyarország első műholdja, üzenettel köszöntötte a központot. Részletek itt.

Külügyminisztérium
Sztáray Péter politikai igazgató Nicosiába látogatott

Sztáray Péter politikai igazgató 2012. május 8-9. között Nicosiába látogatott, hogy a közelgő ciprusi EU-elnökséget megelőzően kétoldalú konzultációkat folytasson partnerével. Bővebben itt.

Külügyminisztérium
Sajtóközlemény a magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok évfordulója alkalmából rendezett konferenciáról

Sztáray Péter politikai igazgató beszédet mondott a magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulója alkalmából 2012. május 10-én a Közép-Európai Egyetemen (CEU) rendezett diplomáciatörténeti konferencián. Bővebben itt.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Feljelentést tett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a folyamatos belső ellenőrzési gyakorlatnak megfelelően, 2012 elején is áttekintette a tárca folyamatban levő ügyeivel kapcsolatos dokumentációkat. Ennek során felmerült a gyanú, hogy a klímapolitikai főosztályon 2011-ben hamis miniszteri aláírásokkal ellátott dokumentumok keletkeztek.
A tárca felvette a kapcsolatot a korábbi fejlesztési miniszterrel, Fellegi Tamással, aki megerősítette a gyanút, miszerint az aláírások nem tőle származnak. A felülvizsgálat során kiderült az is, hogy az egyik irat keletkezése időpontjában a miniszter külföldön tartózkodott.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által összegyűjtött információk alapján, a rendőrségen tett feljelentést követően, a Nemzeti Nyomozó Iroda közokirat hamisítás gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás sikeres lezárása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ügyet nem kommentálja. Az eljárás befejezését követően a tárca áll a sajtó rendelkezésére.

Emberi Erőforrás Minisztérium
"Az emberi erőforrások nagy kincsei a nemzetnek"

Kormánybiztosság jöhet létre az Emberi Erőforrások Minisztériumában az uniós fejlesztések koordinálására. Erről Balog Zoltán, a tárca új vezetője beszélt a köztévé Ma reggel című műsorában.

Az emberi erőforrások nagyon nagy kincsei egy nemzetnek, különösen akkor, ha jelentősebb ásványkincsei nincsenek; ennek az értéknek a kiemelése egy egész nemzet javát szolgálhatja – fogalmazott Balog Zoltán.

A mélyszegénységben élő gyerekek számára a legtöbbet jelenti az, ha bekerülnek egy közösségbe, ahol a teljesítmény és az emberi méltóság számít – válaszolt a miniszter arra a felvetésre, hogy hogyan kerülhet egy tárca irányítása alá az egyházi és sportügyek irányítása. Megjegyezte: az egyház mellett a sport az egyik legerősebb integráló erő. A normatív közösségekben jól megtanulható az az együttélés, ami nélkül az egész ország szegényebb – tette hozzá.
A minisztérium személyi és szerkezeti változásait érintő kérdésre Balog Zoltán úgy reagált: a sajtóban már kiszivárgott, hogy az egyházügyi államtitkárság élén lesz változás, illetve szeretnének létrehozni egy kormánybiztosságot, amely az európai uniós fejlesztések koordinációját végzi. Kifejtette: egy olyan rendszert alakítanak át, amelyben nagyon kevés pénz van, azonban abba uniós források vonhatók be. „Ha végrehajtunk egy átcsoportosítást, összehangolást és koncentrációt, akkor számos ügy megolajozható, amely a nagy átalakításokkal nehéz helyzetbe került” – fűzte hozzá.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Félidőben a kormány - Nemzetközi oktatási kapcsolatok: fókuszban az egész életen át tartó tanulás, sikerek a mobilitási programokban

Az egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiájának elfogadását, és a sikeres hallgatói mobilitási programokat emelte ki többek között az oktatási államtitkárság a kormány megalakulásának közelgő, két éves évfordulója alkalmából az MTI kérésére küldött szakmai összefoglalóban.
Az eddigi időszakot áttekintő összegzés szerint az egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiájának megvalósításáról szóló kormányhatározat alapján a végrehajtásról kétévente jelentést kell benyújtani a kabinetnek. A 2010-11-es időszakról szóló dokumentum elkészült, és azt a kormány elfogadta.
MOBILITÁSI PROGRAMOK - Kiemelték: az egész életen át tartó tanulás program az Európai Bizottság oktatást és képzést támogató programja, amelyben Magyarország 2010-11-ben is rendkívül sikeresen vett részt. A program keretében az elmúlt két évben is számos tanár, oktató, diák és hallgató kapott pályázati úton támogatást nemzetközi mobilitási és együttműködési projektekben való részvételhez.
Az államtitkárság kifejtette: a program négy alprogramja közül a Comenius a közoktatást, az Erasmus a felsőoktatást, a Leonardo a szakképzést, a Grudtvig a felnőttkori tanulást támogatja. 2010-ben a Magyarország számára rendelkezésre álló több mint 20 millió eurós pályázati keretet a pályázók rendkívül eredményesen, 99,9 százalékban használták fel. A program keretében 12.355-an vettek részt mobilitási programokban. 2011-ben a pályázati keret 21,3 millió euró (mintegy 6 milliárd forint) volt, a források lekötése szintén nagyon sikeres, 2011 végéig 98,6 százalékos. Tavaly összesen 12.989-an kaptak támogatást külföldi tanulmányi időszak, szakmai gyakorlat vagy tanulmányút lebonyolítására.
A mobilitási programok mellett a program lehetőséget nyújt nemzetközi együttműködésekben, projektekben, szakmai hálózatokban való részvételre, ami az oktatási ágazat számos további szereplője számára teszi lehetővé a nemzetközi tapasztalatszerzést.
EURÓPA 2020 STRATÉGIA - Felidézték, a 2011-es magyar EU elnökség az oktatás területén nagy hangsúlyt fektetett az Európa 2020 (uniós növekedési) stratégia számszerű megvalósulását segítő kezdeményezések, valamint az első ízben megvalósuló Európai Szemeszter végrehajtására. Az oktatásért és képzésért felelős miniszterek a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának növelésére erőfeszítéseket tettek a tanulmányi célú mobilitás ösztönzése érdekében. Emellett a tárcavezetők elköteleződtek a korai iskolaelhagyás csökkentése, megelőzése mellett, kiváltképp a hátrányos helyzetű, köztük roma gyermekek esetében.
A Gödöllőn megrendezett informális oktatási miniszteri találkozón Európa miniszterei először ejtettek szót a sok országban aktuális iskolai erőszak kezelésének, megelőzésének lehetőségeiről is.
Az összegzés kitér arra is, hogy az OECD által fejlődőnek minősített országok vonatkozásában Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködéshez az oktatási területen több mint egy milliárd forinttal járul hozzá a tanulmányi cserék révén. Ezek közül is kiemelendő a nemzetközi megállapodásokban is meghatározott ösztöndíjak biztosítása, amely elsősorban a közel-keleti (Palesztin Hatóság, Jemen) és egyes ázsiai országokra koncentrál. A segélyezési politika kiemelt eleme Magyarország NATO szerepvállalása kapcsán az afganisztáni tartományi újjáépítési csoport (PRT-ban) munkájában való aktív részvétel. A magas szintű látogatások alkalmával minden alkalommal hangsúlyozottan emeli ki az afgán fél az oktatási megállapodás révén biztosított ösztöndíjakat. Jelenleg 24 afgán hallgató tanul magyar egyetemeken a program keretében és további 10 új hallgató fogadására kötöttek megállapodást.
OKTATÁSI REFORMOK - Az összegzésben kitérnek az oktatási reformokról a nagykövetségekkel tartott párbeszédre is, mint kiemelték: 2011-ben Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár két alkalommal is tájékoztatót tartott a budapesti külképviseletek vezetőinek és a külföldi kulturális intézetek igazgatóinak az előkészületben lévő köz- és felsőoktatási törvényekről, valamint az oktatási terület EU elnökségi prioritásairól. A tavasszal egy további találkozót terveznek az új törvények végrehajtási jogszabályairól.
EGYÜTTMŰKÖDÉSEK - A vállalati szektorral való együttműködésre két példát említenek, azt egyik 2011 februárjában a HUAWEI kínai telekommunikációs nagyvállalat képviselőivel valósult meg, ennek keretében a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Corvinus Egyetemen évente 15 hallgatónak ösztöndíjkeretet ajánlott fel a kínai fél. A BBC, a Telekom és a erőforrás-minisztérium közötti együttműködésben valósult meg a "BBC Entertainment & ESU Public Speaking Awards, Hungary 2011" elnevezésű, 2011 tavaszán megrendezett középiskolásoknak szóló angol nyelvű nemzetközi vetélkedő, amelyet idén is megrendeznek.
ÖSZTÖNDÍJAS PROGRAMOK - Emellett szervezik a magyar felsőoktatás részvételét a brazil kormány ösztöndíjas programjában, amelynek keretében Brazília 100 ezer ösztöndíjast küld külföldi egyetemekre résztanulmányok folytatására is. Albániával 2012 márciusában írták alá az új oktatási és tudományos munkatervet. Jelenleg a montenegrói, szerb és török munkatervek kidolgozása folyik. Balkán-kutatásokra a nemzetközi terület egymillió forint támogatást adott az ELTE-Pécsi Tudományegyetem Balkán Központ speciális projektjére.
Hozzátették: Kína kiemelt szegmense a magyar külpolitikának, havi rendszerességgel fogadnak oktatási delegációkat, kiemelendő a kínai oktatási miniszterhelyettessel folytatott államtitkári megbeszélés. Folyamatban van az új kínai munkaterv kidolgozása, a Hanban (Kínai Nyelvoktatási Tanács) szakértőivel közösen nyelvoktatási tananyag kidolgozása, a Konfuciusz Intézeti Hálózat fejlesztése, és 100 fős kínai középiskolai tanulmányút szervezése.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Úton a teljes szélessávú lefedettség felé

Megjelent az Új Széchenyi Terv szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatására kiírt pályázata. Az összesen 20 milliárd forintos keretösszeggel meginduló pályázat a Magyarország teljes szélessávú lefedettségéhez szükséges, piaci hálózati fejlesztéseket ösztönzi. Bővebben itt.

Honvédelmi Minisztérium
Köszönöm az Afganisztánért tett szolgálatukat

Háromnapos hivatalos látgatáson Afganisztánban tartózkodott James Stavridis admirális, az Európai Csapatok Egyesített Főparancsnoka. Elkísérte őt Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete is, aki megköszönte a magyar katonák eddigi - NATO kötelékében - Afganisztánért végzett áldozatkész szolgálatát. Bővebben itt.

Vidékfejlesztési Minisztérium
7 milliárd forintra pályázhatnak a mikrovállalkozások

Az idén újra a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) dönthetik el, mely mikrovállalkozások kaphatnak támogatást a Darányi Ignác Terv európai uniós keretéből. A Vidékfejlesztési Minisztérium így erősíti meg, hogy a forrás biztosan azokhoz a pályázókhoz kerüljön, akik a legtöbbet tehetik a helyi gazdaság fellendítéséért. Az akciócsoportok csaknem 7 milliárd forint sorsáról határozhatnak. Pályázni június 1-30. között lehet. Bővebben itt.

HÉTVÉGE

Miniszterelnök
Orbán Viktor levele a Professzorok Batthyány Körének elnökéhez

A miniszterelnök levélben fordult Lovas Rezsőhöz, a Professzorok Batthyány Körének elnökéhez.
Tisztelt Elnök Úr!
A kereszténydemokrata–polgári politikai világ mindig is nagyra értékelte az Önök munkáját. Nagyra értékelte azt a segítséget, amit a választást megelőző nehéz ellenzéki években kaphatott Önöktől. Az Önök által készített Szent István Terv meggyőződésem szerint a később megírandó politikatörténeti munkákban kiemelt helyen szerepel majd. Éppen ezért nagyrabecsülésünk okán mindig is megtisztelőnek éreztük, és kiemelt figyelmet fordítottunk az Önök nyilvánosság előtt megfogalmazott véleményeire. Ezért mezőgazdasági kormányzásunk tényeiből kiindulva a következőkről szeretném Önöket tájékoztatni.
A Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatait a közvélemény érdeklődésére tekintettel megvizsgáltattam. Megállapítható, hogy a földterületek helyben lakó gazdáknak, elsősorban kis- és középbirtokosoknak jutottak. Megállapítható továbbá, hogy helyes volt az a kormányzati döntés, amely a pályázati versenyből kizárta a bérletidíj-versenyt, mert az a tőkefölénnyel rendelkezőknek nyitott volna teret. A kemény és egyértelmű kritérium kizárása azonban magával hozta – ahogy Önök fogalmaznak – a puhább, vagyis a szakmai kritériumok térnyerését. Tekintettel a kereszténydemokrata–polgári kormány által támogatni kívánt kis- és középbirtokos réteg tőkeszegény helyzetére, hacsak bevethető javaslatot nem kapunk, nem tudunk változtatni a bírálati szempontokon és módszereken. Minden tiszteletünk mellett engedjék meg, hogy vitatkozzunk azzal az állítással, miszerint az állattartás megkövetelése a tőkeerős birtokosoknak adna előnyt. Ugyanis mindenki számára elérhetővé tettük azokat a pénzügyi hitelkonstrukciókat, amelyek a mezőgazdasággal foglalkozók számára lehetővé teszik az állatállomány beállítását.
Egyúttal engedjék meg, hogy kifejezzem határozott elkötelezettségünket, amellyel meg kívánjuk akadályozni, hogy az állami földek bérlését kizárólag a földalapú támogatások megszerzése motiválja. Egyetértve Önökkel, miszerint az állatállomány növelésének célja és a birtokszempontok egyszerre nehezen érvényesíthetőek, nekünk ezt a nehéz feladatot kell megoldanunk.
Egyúttal tisztelettel kérem Önöket, hogy vegyenek részt a hamarosan elkészülő új földtörvény társadalmi vitájában, amely törvénytől azt reméljük, hogy a XXI. századi Magyarország birtokpolitikájának biztos alapjait veti meg.

Kérem, a jövőben is osszák meg velünk észrevételeiket. További munkájukhoz sok sikert, jó egészséget kívánok!
Tisztelettel:
Orbán Viktor


Miniszterelnökség
Szervezeti átalakítások a Miniszterelnökségen

A szervezeti átalakítások nyomán június 1-jétől három államtitkár fog dolgozni a Miniszterelnökségen.  Közülük Lázár János veszi át Varga Mihály helyét, Győri Tibor jogi munkát végez majd, Szijjártó Péter pedig a miniszterelnök nemzetközi kapcsolataiért lesz felelős.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Még az idén megkezdődik a Ludovika Campus beruházás

A kormány döntött a Ludovika egyetemi Campus beruházás megkezdéséről és a pénzügyi szükséges forrásokról - ismertette Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházások kormánybiztosa.
A beruházás keretében felújítják a Józsefvárosban található egykori Ludovika Katonai Akadémia épületét, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központja lesz és fejlesztik a mellette található Orczy parkot, amely helyet ad majd az egyetemi campusnak. Az összesen nettó 24,5 milliárd forintos beruházás 2012 végén kezdődik a Ludovika-épület felújításával, az egyetem pedig 2015-ben költözhet új helyére.
A campushoz tartozó parkot és szolgáltatásokat természetesen nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem bárki látogathatja majd. A beruházás részleteit Fürjes Balázs kormánybiztos ismertette.

Az egyetemi campus közelben lévő Corvin Sétánnyal és az Orczy Fórummal egy új központ jöhet létre. A parkot és az új sportpályákat és uszodát a befejezés után nappal bárki látogathatja majd.
A négy év alatt elkészülő beruházás összesen 24,5 milliárd forintba kerül, melynek jelentős részét uniós forrásból és a megüresedett egyetemi ingatlanok (Ménesi úti volt Államigazgatási Főiskola épülete, és a Rendőrtiszti Főiskola jelenlegi épülete) értékesítéséből biztosítják.
Az első ütemre, a Ludovika főépület rekonstrukciójára és a többi építkezés előkészítésére 4,7 milliárd forintot biztosít a kormány - mondta el Fürjes. A főépület másfél évtizede húzódó felújítása 2012 végén kezdődik el és 2015-re fejeződik be. Ez az épület ad majd helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. Az egyetemet idén januártól hozta létre a kormány a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kivált Közigazgatás-tudományi Kar összevonásával. Az intézmény lesz az egységes közigazgatási képzések, továbbképzések legnagyobb hazai központja.
Emellett a beruházás kiterjed a közeli Orczy-parkra és a közeli közterületekre is. Így valóban egy teljesen megújult környezettel és széleskörű szolgáltatásokkal jöhet létre az egyetemi campus.

A tervek szerint az Orczy park zöldfelülete a bontások miatt egy hektárral nagyobb lesz. A tervek szerint a parkban lesz uszoda, sportcsarnok is. Felújítják az egykori lovardát, kültéri lovas pálya és három kilométeres lovas út épülhet. Megújul a csónakázó tó. Új bejáratot is kap a park a Nagyvárad tér felől. A park melletti utcában kiképzési épület és kollégium is felépül majd, ezeket gyaloghíd fogja összekötni az egyetemmel.
A parkban található Bárka Színház fejlesztése is a beruházás része, a színház egyetemi színpaddá alakul és új próbatermet és díszletraktárt is kap.
A jelenleg is a területen üzemelő a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium, illetve a Magyar Természettudományi Múzeum is a helyén maradhat. A múzeum jelenlegi formájában üzemelhet tovább, sőt a tervek között szerepel egy új múzeumépület felépítése is, melyben ma nem látogatható gyűjtemények is helyet kapnának.

Emberi Erőforrás Minisztérium
Az érdekeket nem kiszolgálni, hanem egyeztetni akarom (Balog Zoltán a Hír TV Péntek8 című műsorában)

Balog Zoltán az érdekeket nem kiszolgálni, hanem egyeztetni akarja; az emberi erőforrások leendő minisztere ezt a Hír Tv Péntek nyolc című műsorában mondta. A tárca mai napon hivatalba lépő új vezetője szólt arról, hogy az új egyházügyi államtitkár Hölvényi György lesz, de más személyi változásokról nem kívánt beszélni.
Kiemelte: a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy mindenhez ért. Az államtitkárokat, akik tulajdonképpen államminiszterek, a saját területükön hagyja dolgozni, nekik kell érteniük az ügyekhez - fogalmazott Balog Zoltán.
EGYHÁZÜGY - Arra a kérdésre, hogy miért nem vitte magával Szászfalvi László egyházügyi államtitkárt, úgy válaszolt: ő valóban más feladatot kap, de a vele való együttműködése a legjobb. A munkáját nagyra értékeli - hangsúlyozta, hozzátéve: mindent elkövet, hogy meggyőzze Szászfalvi Lászlót, jöjjön vele a tárcához.
Megerősítette: az egyházügyi államtitkárság élére Hölvényi György érkezik majd, akit modern kereszténydemokrata emberként jellemzett, és aki a vallásközi dialógusok világában elismert ember.
Balog Zoltán más személyi változásokról további kérdésre sem kívánt beszélni. Egyelőre senkinek nem mondta, hogy megy, vagy marad, azt kell nézni, ki az, aki ebben az új működésű rendszerben jól érzi magát - fejtette ki.
KULTÚRA - Szőcs Géza kulturális államtitkárról azt mondta: a kultúra a jobboldal számára szívügy, központi ügy. Ha itt valami nem jól működik, akkor előáll egy olyan helyzet, hogy a kultúrpolitika gyenge, miközben a kultúránk erős.  Ezt központi dolognak tartom, és úgy fogom a személyi döntést meghozni, hogy aki most vezeti az államtitkárságot alkalmas-e arra, hogy sokkal jobban koncentráljanak erre a területre. Kicsit valóban széttagolódott a rendszer, csomó minden "kézen-közön elszivárgott ebből az államtitkárságból", és újra erős államtitkársággá kell tenni - mutatott rá.
Hozzátette: a fejében nem kulturális koncepció, vagy stratégia van, hanem egy egységes nemzetstratégia, amiben megvan a kulcsszerepe a kultúrának, az oktatásnak, és a társadalmi felzárkózásnak is. Kevésbé gondolja, hogy a kormánynak kellene stratégiát adni, hagyni kell dolgozni a szakterületek tisztségviselőit.
OKTATÁS - Óriási munkát végeztek el Hoffmann Rózsa és a munkatársai, ahol hiány van, ahhoz képest, amit elterveztek, az nem az államtitkárság hiánya - tért át az oktatásra.  Hozzátette: alapvetően elégedett a munkájukkal, most jön egy olyan fázis, amelyben eldől, sikeresek-e vagy sem, és az új köznevelési kerettörvény azt szolgálja-e, hogy a magyar iskolarendszer sokkal jobb színvonalú legyen, mint tíz évvel ezelőtt volt.
Beszélt arról, hogy a felsőoktatásban, a vidéki egyetemeken, főiskolákon hatalmas épületeket "felhúztak", amelyek ma konganak az ürességtől. Az uniós forrásokat úgy fogják átkonstruálni, hogy nem "valamilyen lobbiépítésre fognak elmenni", hanem annak az átalakításnak a finanszírozására, ahonnan hiányzik a pénz. A szakterületért felelős leendő minisztériumi tisztségviselőt szintén nem nevezte meg, de jelezte: itt pluszforrásokra fognak szert tenni.
EGÉSZSÉGÜGY - Mint mondta, amíg az egészségügyben a leltár nem készült el, addig itt sem tudnak változtatni. Egy kórházat sem fognak azonban bezárni, még akkor sem, ha lesznek olyanok, amelyek átállnak krónikus ágyak fenntartására. Ilyen értelemben a kapacitást nem akarják csökkenteni, hanem ésszerűsíteni akarják azt - mutatott rá.
SZOCIÁLIS RENDSZER - Szólt arról is, hogy a szociális rendszer gyermekbarát "akar lenni", a gyermekeket védi, és úgy kívánják a szociális ellátórendszert működtetni, a juttatásokat adni, hogy azok munkára ösztönözzenek.
EMMI - Balog Zoltán utalva a minisztérium új elnevezésére azt mondta: a tárcájánál lesz "majdnem minden, amitől az ember ember". A célcsoportnak, az emberi erőforrásnak a megújítása a legfontosabb üzenet - emelte ki. Megerősítette, hogy az átnevezés öt tábla cseréjét jelenti, és minimális kiadással jár majd. Arra a felvetésre, hogyan lehet ennyi területet áttekinteni, azt mondta: ha nem lehetne ennyi ügyet koordinálni egy tárcán belül, akkor kormányozni sem lehetne. Ez egy "kis kormány" a kabineten belül, előszűrője az ügyeknek - fejtette ki. Nem az érdekeket akarja kiszolgálni, hanem az érdekeket akarja egyeztetni - tette hozzá az új tárcavezető, aki megjegyezte: amikor átalakul egy rendszer, részérdekek mindig sérülnek, és a takarékosság először mindig többe kerül, amíg átállnak az új rendszerre.


Külügyminisztérium
Martonyi János argentínai magyarokkal találkozott

A hivatalos argentínai látogatáson tartózkodó Martonyi János a magyar–argentin kétoldalú diplomáciai megbeszéléseket megelőzően a dél-amerikai ország magyarságának képviselőivel találkozott: megemlékezett Mindszenty Józsefről, jelen volt egy ünnepélyes állampolgársági eskütételen, továbbá kitüntetést adott át az Argentínai Magyar Hírlap főszerkesztőjének. Részletek itt.

Külügyminisztérium
Magyar delegáció tájékozódott Bolíviában Tóásó Előd ügyéről

Gulyás Gergely országgyűlési képviselő kezdeményezésére és Martonyi János külügyminiszter megbízásából magyar delegáció látogatott La Pazba, Bolívia adminisztratív fővárosába, hogy a fogva tartott Tóásó Előd ügyéről tájékozódjon. A delegáció tagjai Gulyás Gergely képviselő és Vajna Márton, a Köztársasági Elnöki Hivatali Külügyi Hivatalának korábbi vezetője volt. Bővebben itt.

Külügyminisztérium
Közelgő NATO-csúcs – Sztáray Péter tájékoztatója

Sztáray Péter, a Külügyminisztérium politikai igazgatója, biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára tájékoztatót tartott a közelgő NATO-csúcsról és a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok 90. évfordulójára szervezett konferenciáról. Bővebben itt.

Külügyminisztérium
Martonyi: ma már nem zárható ki Görögország kilépése az eurózónából

Ma már nem zárható ki, hogy Görögország kikerülhet az eurózónából - vélekedett az m1 A Lényeg című műsorában vasárnap este Martonyi János külügyminiszter, aki szerint az Európai Unióban olyan új, a gazdaságot élénkítő módozatokat kell kidolgozni, amelyek nem veszélyeztetik az adósságcsökkentés politikáját.
GÖRÖG POLITIKA - "Most már nyugodtan ki lehet mondani, hogy nincs kizárva Görögország kikerülése az eurózónából. Ha a görög politikai és szociális gazdasági viszonyok úgy alakulnak, akkor ma már ezt a lehetőséget kizárni nem lehet" - fogalmazott a külügyminiszter. Mint mondta, több forgatókönyv van erre az esetre. Az EU-nak jelenleg is van két olyan országa, amelyek egyáltalán nem kívánnak az eurózóna tagjai lenni: az Egyesült Királyság és Dánia. Így önmagában véve az nem rendkívüli, hogy egy uniós tagállam nem tagja az eurózónának. Ez önmagában nem bontja fel az eurós integráció rendszerét, függetlenül attól, hogy elég komoly következményei lennének - vélekedett.
FISKÁLIS PAKTUM - Martonyi János az új francia elnök és Angela Merkel német kancellár várható tárgyalásáról szólva azt mondta: minden jel arra utal, hogy józan, ésszerű kompromisszumra fognak jutni. Lényege tartalmilag az lesz, hogy marad a fiskális paktum, és természetesen ki kell dolgozni egy olyan növekedési paktumot is, amely kihúzza a recesszióból az európai gazdaságot, megteremti a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek a feltételét.
MAGYARORSZÁG - A külügyminiszter szerint a jelen helyzetben nagyon fontos az, hogy Magyarország tartsa a fegyelmet, hogy a költségvetési hiányt tartósan 3 százalék alá vigye. Mint mondta, alapvető érdeke Magyarországnak, hogy kikerüljön az adósságspirálból. "Ha nem tudjuk csökkenteni az adósságot, nem tudunk igazából növekedni sem, munkahelyeket teremteni. Ezt a terhet minden körülmények között enyhítenünk kell" - tette hozzá a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország feketebárány szerepének vége van-e már az Európai Unióban a külügyminiszter azt mondta, nagyon bízik benne, hogy ennek a szerepnek vége van. Úgy fogalmazott: fontos állomás lehet a fehéredés útján, ha június 22-én feloldják azt a felfüggesztő döntést, amelyet korábban hoztak a kohéziós alapokról. Martonyi János szerint ez azt jelezné, hogy a magyar gazdaságpolitika lényegében rendben van.
A miniszter azt várja, hogy az Európai Unióban növekedésbarát intézkedések sorozatát hirdetik majd meg. Szavai szerint növelni lehet a gazdaság számára a forrásokat. Példaként említette az európai beruházási bankot, a speciális meghatározott célokra kibocsátandó kötvényeket. "A lényeg ugyanaz, hogy valamilyen módon próbáljuk élénkíteni a gazdaságot, próbáljuk növekedési pályára állítani az európai gazdaságot" - fogalmazott a miniszter, aki szerint új módozatokat kell kidolgozni, változtatni kell valamelyest a gazdaság filozófiáján is. Hangsúlyozta azonban, hogy olyan módozatokat kell találni, amelyek nem veszélyeztetik az adósságcsökkentő politika céljainak elérését.

Külügyminisztérium
Kitüntetést adott át Mándoki Lászlónak a külügyminiszter

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át Martonyi János külügyminiszter Mándoki László (Leslie Mandoki) zenész-producernek, az egykori Dschinghis Khan együttes énekesének Budapesten. Bővebben itt.

Nemzetgazdasági Minisztérium
A kormány benyújtotta a Parlamentnek a bejelentett adóintézkedésekről szóló jogszabálytervezeteket

A kormány a mai napon benyújtotta az Országgyűlésnek a távközlési adóról, a pénzügyi tranzakciós illetékről, valamint az egységes biztosítási adó bevezetéséről szóló jogszabálytervezeteket. Részletek itt.

Nemzetgazdasági Minisztérium
Reagálás az Európai Bizottság előrejelzésére

Az Európai Bizottság ma megjelent 2012. tavaszi előrejelzése – Magyarország EU csatlakozása (2004) óta először – azt prognosztizálja, hogy a magyar államháztartás hiánya 2 egymást követő évben (2012-ben és 2013-ban) a GDP 3 százalékában meghatározott (maastrichti) referencia érték alatt marad. (2011-ben a GDP 4,3 százalékának megfelelő többletet mutatott az államháztartás egyenlege.) Bővebben itt.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium
A szabadidősport tisztaságáról is értekeztek Brüsszelben

Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportpolitikáért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az EU Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács ülésén Brüsszelben.
A konferencián részt vett és felszólalt Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság sportért is felelős biztosa is. Bővebben itt.

Nemzetgazdasági Minisztérium
Cséfalvay: 2 milliárdos pályázati forrás innováció fejlesztésre

Innovatív ötletekből gazellák elnevezéssel 2 milliárd forintos keretösszegű pályázati forrást hirdet a kormányzat júniusban kis- és középvállalkozások részére - jelentette be Cséfalvay Zoltán szombaton Egerben. Bővebben itt.

Honvédelmi Minisztérium
A védelmi bizottságok szerepe kiemelt jelentőségű

Ez a nap a magyar állam újjáépítésének rendkívül fontos állomása, hiszen a védelmi bizottságok funkciói kiemelt jelentőségűek- emelte ki Hende Csaba honvédelmi miniszter a fővárosi és megyei védelmi bizottságok titkárainak kinevezésén. Bővebben itt.

Honvédelmi Minisztérium
Kinevezték a védelmi bizottságok titkárait

A fővárosi és megyei védelmi bizottság titkárainak kinevezési okmányait adta át ma Hende Csaba honvédelmi miniszter a tárca Balaton utcai épületében. A húsz titkár a továbbiakban a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium állományából vezényelve végzi védelmi igazgatási feladatait a megyeszékhelyeken. Közlemény itt.

Honvédelmi Minisztérium
A magasabb értékekbe vetett hit nélkül az ember nem ér semmit

Lelki adósságainkat törlesztjük – emelte ki dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára május 12-én, szombaton a Parlamentben tartott emlékülésen, amelyet a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegye fennállásának századik évfordulója alkalmából rendeztek.  Bővebben itt.

Vidékfejlesztési Minisztérium
A magyar vidék értékeit mutatja be a Csodaszarvas Tájpark

A Csodaszarvas Tájparkban a múltunk, a hagyományaink, őshonos növényeink és állataink, régi mesterségeink valóban együtt élnek. Ez a park a kivonata, sűrítménye mindannak, amire büszkék vagyunk, amit megőrzésre és továbbadásra érdemesnek tartunk – hangsúlyozta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a rábahídvégi Csodaszarvas Tájpark átadásán. Bővebben itt.

Vidékfejlesztési Minisztérium
Budai Gyula az izraeli mezőgazdasági miniszterrel tárgyal Tel-Avívban

A magyar-izraeli mezőgazdasági kapcsolatok fejlesztése, az együttműködési lehetőségek feltérképezése érdekében Budai Gyula május 15-17. között Tel Avivban részt vesz a 18. alkalommal megrendezett Agritech 2012 Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon. Bővebben itt.

Vidékfejlesztési Minisztérium
Az amerikai és a magyar népet évszázados kötelékek fűzik össze

Kováts Mihályra, az amerikai függetlenségi háborúban hősi halált halt magyar származású huszár ezredesre emlékeztek pénteken szülővárosában, Karcagon. Bővebben itt.

Vidékfejlesztési Minisztérium
A FAO nemzetközi összefogást hirdet a termőföld védelmében

Az éhezés és a szegénység elleni küzdelem kulcsa, hogy biztosítsuk a szegény és kiszolgáltatott emberek jogát a termőföldhöz és más természeti erőforrásokhoz – mondta beszédében José Graziano da Silva FAO főigazgató, a Világélelmezés Biztonsági Bizottság mai rendkívüli ülésén a római FAO központban, ahol a 124 tagország ünnepélyes keretek között elfogadta a felelős termőföld birtoklásról szóló Önkéntes Irányelveket. Részletek itt.


ORSZÁGGYŰLÉS

Kövér László: a nemzet tagjai tartoznak egymásnak az együtt emelkedésre való szövetkezéssel

A magyar nemzet tagjai azzal tartoznak egymásnak, hogy újra és újra szövetkeznek a jóra, a közösség boldogulására, a nemzet együtt emelkedésére - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegye 100 éves fennállását ünneplő parlamenti emlékülésen szombaton Budapesten.
Köszöntőjében a házelnök rámutatott: a görög katolikusok története is annak a példázata, hogy összetartó közösség nélkül nincs egyház, nyelvükhöz és történelmükhöz hű emberek nélkül nincs nemzet. Ahol azonban összefognak és együtt maradnak, hitüket közösen megvallják, ott a haza sorsáért sem kell aggódni - fogalmazott. Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy "az Európában és az egész nyugati féltekén" az egységes politikai, gazdasági és kulturális rendszer kiépülésének folyamatai "kárunkra is lehetnek". Ha nem gondozzák még nagyobb elszántsággal a közösségeket, akkor hiába válik komfortosabbá, mégis szegényebb lesz az élet - állapította meg. A házelnök szólt arról, hogy az egyházak szolgálata "sok jó gyümölcsöt terem Magyarország és a magyarok számára". Hangsúlyozta: a keresztényeknek mindig az igazságot kell követniük, bár jól tudják, hogy ők nem az igazság megtestesítői, "az csak a bolsevikok hazugsága volt", hogy ők maguk testesítik meg az igazságot.
Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős leköszönő államtitkára arról beszélt, hogy a magyar görög katolikus közösség folyamatosan gyarapszik létszámban és lélekben. A mai morális, gazdasági és társadalmi válság közepette erre az élő közösségre és példára nagy szükség van - emelte ki. Megjegyezte, az egyházak jelentős munkát végeznek a hátrányos helyzetű térségekben is. A kormány nevében megköszönte a görög katolikus egyház társadalmi, szociális és oktatási szolgálatát, államtitkári tisztségétől búcsúzva pedig szintén megköszönte a görög katolikus egyházmegye papjainak és híveinek "együttműködő szeretetét".
Simicskó István honvédelmi minisztériumi államtitkár - aki maga is görög katolikus vallású - beszédében kitért arra: régi adósságot törlesztett az Országgyűlés akkor, amikor a máriapócsi nemzeti kegyhelyet, valamint a görög katolikus egyház jelentőségét határozattal ismerte el.
Szólt arról, hogy "minden ember a maga valóságában éppen annyit ér, amennyire értékes a lelke", és minden embernek szüksége van "egy belső iránytűre", amit a görög katolikus vallás megad a híveinek. Mint mondta, görög katolikusnak lenni nem csak lehetőség, de felelősség is egyben, utóbbi azért, mert akinek van iránytűje, annak nem szabad eltévednie, és a többieket is vezetnie kell.
Kocsis Fülöp, a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke megemlítette: hivatásuknak tekintik, hogy értékeiket továbbadják embertársaiknak, és "hinni kell abban, hogy ez a XXI. században is lehetséges". Közölte, ők is szeretnének befogadók lenni, mert csak így lehet az értékeket tovább adni. Megjegyezte, a Magyarországon a lakosság három százalékát kitevő görög katolikus közösséget a katolikus egyház befogadta, ezért hitüket a katolikus egyházon belül kell megélniük. Utalt arra: sokat kellett küzdeniük létükért, fennmaradásukért, elfogadottságukért, de úgy érzi, a magyar nemzet befogadta őket. Reményét fejezte ki, hogy a Nemzeti alaptantervbe bekerül egyházuk története is, amely azt a célt is szolgálhatja, hogy ne keverjék össze őket a görögkeleti egyházzal.
Orosz Atanáz görög katolikus püspök-exarcha a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegye alapítását jóváhagyó pápai bullát idézve megjegyezte: ez a közösség mindig tanújelét adta hitéhez való hűségének. A rítus azonban nem csak ceremóniák összessége, hanem a gazdag lelki örökség egészét jelenti - állapította meg.
Beer Miklós, a római katolikus Váci Egyházmegye püspöke elmondta: a görög katolikusok elmúlt száz éve a reménység üzenetét hordozza, az egységet, a kiengesztelődés ajándékát pedig kérni kell Istentől. Örömének adott kifejezést, hogy felfedezték közösségeik egymásban azt, ami összeköti őket.
Ferenc József 1912. május 6-án kiadott rendeletével alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét. Az alapítást egy hónappal később X. Szent Piusz pápa hagyta jóvá a Christifideles graeci kezdetű bullával. 1912-ig a magyar görög katolikusok az ószláv liturgikus nyelvű munkácsi és eperjesi, illetve a román liturgikus nyelvű nagyváradi, szamosújvári és gyulafehérvár-fogarasi egyházmegyék joghatósága alá tartoztak.
Az emléküléssel egy időben nyílik meg a Hajdúdorogi Egyházmegye centenáriumi kiállítása is, amely a magyarországi görög katolikus egyház történetét, életét és tevékenységét mutatja be. A kiállítás az Országházban, majd Hajdúdorogon, Nyíregyházán, Máriapócson, Brüsszelben, Rómában és Bécsben lesz megtekinthető.

ORSZÁGGYŰLÉS

Letette miniszteri esküjét Balog Zoltán
Letette miniszteri esküjét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlésben.

Balog Zoltán, aki az elmúlt két évben a közigazgatási minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkáraként dolgozott, a tárcavezetői posztról lemondott Réthelyi Miklóst váltotta az erőforrás-minisztérium élén.
A minisztercserével együtt a tárca neve is megváltozott: Nemzeti Erőforrás Minisztériumból Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lett.
Emellett öt feladat - a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja - kerül át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjétől az Emmi irányítójához.
A héten dönthet az Országgyűlés a távközlési adóról és a médiatörvény módosításáról
Az Országgyűlés már a héten dönthet a távközlési adóról és a médiatörvény módosításáról. Szerdán az új Büntető törvénykönyvről kezdődhet általános vita.
A képviselők döntöttek a távközlési adóról és a médiaszolgáltatásokról és sajtótermékekről szóló törvények napirendre vételéről. A képviselők hozzájárulásával még hétfőn megtartják a két javaslat általános vitáját, kedden pedig a részletes vitákra kerülhet sor. Pénteken zárószavazásra is sor kerülhet.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadhatja az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság jelentését, emellett módosíthatja a fogyasztóvédelemről szóló törvényt is. A képviselők még hétfőn elfogadhatják és a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény módosítását is, mellyel közvetlen állami tulajdonba kerülne az Eximbank és a Mehib, a tulajdonosi jogokat pedig a nemzetgazdasági miniszter gyakorolná.
Hétfőn döntenek a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról is, mellyel a kormány bevezetné a mezőgazdaság egyes területein a fordított adózást, így az áru áfáját nem az eladó, hanem a vevő fizetné meg, ezzel elkerülve az áfacsalásokat.
Még hétfőn döntenek egyebek mellett a járások kialakításáról szóló javaslathoz és a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulását segítő törvényeket módosító javaslathoz beérkezett módosító indítványokról.
Kedden általános vita kezdődik az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról, mely az ágazat számos pontján hajtana végre változtatásokat, így megvalósulhat például a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelése, továbbá egyszerűsödhet több szociális ellátás, köztük a táppénz elbírálása. Kedden emellett tíz javaslat tárgyalása folytatódik részletes vitával, egyebek mellett az Alaptörvény módosításáról, a jegybanktörvény módosításáról, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról is vitáznak.
Szerdán megkezdődik az új Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló javaslat általános vitája. Az új Btk. 2013-ban lépne hatályba és egyebek mellett rendelkezne a büntethetőséget kizáró jogos védelemről, aminek értelmében a megtámadott személynek védekezése során nem kell az arányosságra figyelemmel lennie, akár az élet kioltásáig is elmehet.
Szerdán kezdi tárgyalni a Ház a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, illetve a termékek piacfelügyeletéről szóló javaslatot is. Utóbbival a kormány azt kezdeményezi, hogy továbbra is elsősorban a gyártó legyen köteles gondoskodni a termék biztonságáról, ugyanakkor az importőr, illetve a forgalmazó se hozhasson forgalomba a használójára veszélyt jelentő árut.

ÚJ TÖRVÉNYJAVASLATOK

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Javaslat egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről

Egyszerűsödnek és életszerűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva gyorsabban, kevesebb utánjárással lesznek intézhetőek az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások. Ezzel már idén több száz család számára lesz könnyebb az ügyintézés. A kormány nevében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken nyújtotta be az erről szóló egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot.

Változnak továbbá a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések. Jelenleg több szerv előtt lehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tenni és a szabályozás ponttalansága miatt – nincs pontosan rögzítve, hogy a gyermek nevének megadása is kötelező adat – számos hiányos nyilatkozat keletkezik. A Kormány döntése szerint a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat során gyermek nevéről is nyilatkozni kell, így nem kell a nyilatkozattevőnek később ezt külön pótolnia. Emellett az eddigi hosszas hazautazások és ügyintézés helyett, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a tiszteletbeli konzuli tisztviselő előtt is meg lehet majd tenni. A magyarországi ügyintézés megkönnyítése érdekében pedig lehetőség lesz a nyilatkozatot kormányablaknál is megtenni.

A gyermek érdekeinek védelme érdekében a Kormány lehetővé teszi, hogy egyes esetekben a házasságon alapú apaság vélelmének megdöntésére és a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére egy eljárásban, egyszerre kerülhessen sor. Erre azért van szükség, mert a modern családi viszonyok között gyakran előfordul, hogy bár a szülők már nem élnek együtt, de nem váltak el és a feleségnek új élettársával közös gyermeke születik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2000-es évek elejétől a gyermekek 30-40 százaléka házassági köteléken kívül született, 2010-ben a 90 335 gyermekből 36 872 gyermek született házasságon kívül. Jelenleg ilyen esetben a házasságon alapuló apaság vélelme alapján a férj lesz az apa, nem pedig a vér szerinti apa. Ennek megváltoztatásra hosszadalmas bírósági eljárás során van csak lehetőség, mely sértheti a gyermek érdekét.

Változnak egyes örökbefogadással összefüggő szabályok is: az örökbefogadott gyermek biztonsága és családi kapcsolatai tartósságának megőrzésére is nagyobb figyelmet fordít az új javaslat. A felbontott örökbefogadásokat követően a gyermekek újabb örökbe fogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet és családban folytathatja életét. A Kormány kiterjeszti továbbá az örökbefogadott azon jogát, hogy a származását megismerhesse: a Kormány azt javasolja, hogy a gyámhatóság adjon tájékoztatást az érdeklődőnek az örökbefogadására és vér szerinti testvérire vonatkozó kérdésekben. Emellett fontos változás, hogy az örökbefogadott az egészsége szempontjából a vér szerinti szülőkre vonatkozó információkat is kérhet a javaslat értelmében a gyámhatóságtól, amennyiben szüksége van rá. Egyszerűsödik továbbá a külföldön történt örökbefogadás hazai elismerése is.

Nemzetgazdasági Minisztérium
Javaslat a távközlési adóról

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012. május 11-én benyújtotta az Országgyűlésnek a távközlési adóról szóló javaslatát.
A 2012 július 1-jétől hatályos törvény szerint az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek. Az ezen felüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak.
Az adó összege havonta a magánszemélyek hívószámáról indított hívások, küldött üzenetek után legfeljebb 700 forint lehet, a nem magánszemély előfizetőhöz, és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig maximum 2.500 forint.
Mentes az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, üzenetküldés adománygyűjtő számra, és a teszthívás.
A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.
A szolgáltató a 2012 júliusában indított hívások, küldött üzenetek tekintetében adókötelezettségét 2012. szeptember 20-ig teljesítheti.

Nemzetgazdasági Minisztérium
Javaslat a pénzügyi tranzakciós adóról

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012. május 11-én benyújtotta az Országgyűlésnek a pénzügyi tranzakciós adóról szóló javaslatát.
A javaslat szerint illetékfizetési kötelezettség terhelné egyebek mellett az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását. Nem kell illetéket fizetni az állampolgár egy bankban vezetett saját, eltérő számlák közötti pénzmozgása, az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek után.
A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki.
A törvényjavaslat értelmében az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra, illetve a bankközi műveletekre.
Az illetékfizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató állapítja és fizeti meg havonta, azt állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be, fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, legkésőbb a teljesítés napját követő hónap 20. napjáig. A törvény 2013. január 1-jén léphet hatályba.
A pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását.

Nemzetgazdasági Minisztérium
Javaslat a biztosítási adóról

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012. május 11-én benyújtotta az Országgyűlésnek a biztosítási adóról szóló javaslatát.
A javaslat rögzíti, hogy az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál a biztosítási díj 30 százaléka, cascónál 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál 10 százaléka.
A biztosítási adó három közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást.
Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország. Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező, vagy a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is.
A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.
Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba. A 2013. január 1-jét megelőzően a 2012. december 31-ét követő időszakra megfizetett baleseti adót, a biztosító 2013. január 31-ig az adóalanynak visszafizeti. A biztosító az így megfizetett adót – ha azt az állami adóhatóság számára megfizette – az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai szerint 2013. január 31-ét követően visszaigényelheti.

Nemzetgazdasági Minisztérium
Az adózást érintő egyes törvények módosításáról (SZKT 2.0)

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012. május 11-én benyújtotta az Országgyűlésnek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
ENERGIASZOLGÁLTATÓK - A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt a javaslat úgy módosítaná, hogy az energiaellátók mellett az adófizetési kötelezettség kiegészül a villamos energiáról szóló törvény szerinti és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatóval és elosztói engedélyessel, illetve a közszolgáltatókkal: víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatókkal, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatókkal.
Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra emelkedik, és az ebből származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, és nem a távhőtörvényben meghatározott célok megvalósítását szolgáló előirányzatot.
A törvényjavaslat tartalmazza a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás átültetését a különadótörvénybe. Ennek alapján a pénzügyi intézmények levonhatják a 2012-es különadó alapjukból a mikro-, kis- és középvállalati szektornak, természetes személynek nyújtott, az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hiteleiknek növekményét. A módosítást indokolja az is, hogy a megállapodás óta eltelt időszak rávilágított a szövegpontosítás szükségességére. Így a pénzügyi intézmények minden végtörlesztés miatti veszteséget figyelembe vehetnek a levonható - a veszteség 30 százalékában meghatározott - összeg meghatározásakor. Ez független attól, hogy a veszteség a számviteli szabályok alapján mikor keletkezett.
ÁRFOLYAMGÁT - Az árfolyamgát rendszerén keresztül a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés térítené meg a pénzügyi intézmény és a költségvetés közötti 50-50 százalékos tehermegosztási mód helyett. A kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján fizetheti.
KISADÓK - A kisadók száma csökken: 2013-tól megszűnik a közforgalmú gyógyszertárakat és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő gyógyszertár szolidaritási díj.
KÉSZPÉNZTELJESÍTÉS KORLÁTOZÁSA - Szintén a Széll Kálmán Terv 2.0 programnak megfelelően bevezetik a pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett vállalkozások egymás közti kifizetéseinek körében a készpénzteljesítés korlátozását.
SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK - Módosul a szövetkezetekre vonatkozó szabályozási környezet, lehetővé válik az új típusú szociális szövetkezetek gyors és olcsó létrehozása. Ezek a szövetkezetek a munkából kirekedt hátrányosabb helyzetű személyek számára biztosítanak munkalehetőséget, ezért indokolt, hogy e tevékenységhez adómentesség kapcsolódjon. A javaslat ezért a szja-törvény adómentes bevételeket tartalmazó mellékletének új jogcímmel való kiegészítését kezdeményezi.
ADÓELŐLEG - A javaslat kezdeményezi az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre vonatkozó szabályok pontosítását. A régi szabályozás szerint nem volt egyértelmű az, hogy nem kell mindenkinek nyilatkoznia, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ezért a tervezet szerint csak annak a magánszemélynek kell nyilatkozatot tennie, akinek a jövedelme évközben már meghaladta a jelzett összeget, és erre a korábban megszerzett jövedelmére nem számoltak adóalap-kiegészítést. Erre azért van szükség, hogy az szja-bevallás benyújtásakor ne legyen különbség a jövedelem tényleges adója és az abból levont adóelőleg között. Az új szabály az egy munkáltatótól - kizárólag munkaviszonyból - származó jövedelmet szerző magánszemélyekre nem vonatkozik, így nekik ilyen adóelőleg nyilatkozatot nem is kell tenniük.
JÁRULÉKOK - A járuléktörvényhez egy olyan - visszamenőleges hatályú - szövegpontosítási javaslatot tesz a kormány, amely egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve balettművészeti életjáradékban részesülő személyeknek nem kell saját maguk után havi 6.390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Ők - más tb- vagy szociális ellátásban részesülőkhöz hasonlóan - alanyi jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és utánuk az állam fizeti meg a járulékot.
OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁS - A javaslat kezdeményezi továbbá, hogy mentesüljön az adó alól az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti feltételekkel a hitelintézet által elengedett kötelezettség. Ezzel összefüggésben a központi költségvetésből igényelt otthonteremtési kamattámogatás is adómentes lesz.
ADÓTARTOZÁS - A jövőben nem minősülhet az adószám megállapítását megakadályozó, kizáró oknak az az adótartozás, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, de a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le.
Nemzetgazdasági Minisztérium
A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012. május 11-én a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek.
A Kormány és a Bankszövetség között 2011. december 15-én létrejött megállapodás a 2011. évi CLXX. törvény módosítását igényli. A Nemzeti Eszközkezelő a tervezett 5 000 ingatlan helyett 25 000 ingatlant vásárol meg 2014-ig. A megállapodás értelmében a Nemzeti Eszközkezelő a lakásokat a kényszerértékesítési kvótára jelöléstől függetlenül is megvásárolhatja.

A 2011. évi CLXX. törvény további módosításaira is szükség van, amelyek egyértelműsítik a jogszabályt, továbbá az állami vagyon megőrzését szolgálják. A törvény olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakások korábbi tulajdonosainak nyújt nagyobb létbiztonságot, így például a bérlő halála után a vele együtt lakók tovább bérelhetik az ingatlant.

Az önkormányzatok beleegyezésével tulajdonukba kerülhetnek az igazgatási területükön lévő ingatlanok. A bérlők jogainak védelme érdekében a törvény előírja, hogy az önkormányzatok az ingatlanokat elsősorban bérbeadással hasznosíthatják.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nem nyereségorientáltan, költségvetési támogatással működő állami vállalatként a lehető legkisebb veszteséggel kell, hogy tevékenységét végezze, ezért a törvény alapján a társasági adó hatálya alól kikerül.

Belügyminisztérium
Törvényjavaslat a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Pintér Sándor belügyminiszter pénteken törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról.
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztették az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvény köztisztaságra és településtisztaságra vonatkozó rendelkezései. Ennek következtében a törvény kiüresedett, és a továbbiakban már csak az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő, kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást szabályozta.

Az utóbbi években bekövetkezett egyre gyakoribb széndioxid mérgezéses balesetek rámutattak arra, hogy az életvédelem szempontjából nem elégséges a közszolgáltatást csak az égéstermék-elvezetőkre korlátozni, hanem azt az égési levegőellátás és az égéstermék ellenőrzésére is ki kell kiterjeszteni.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvénnyel összhangba kell hozni a feladat telepítését, illetve a vállalásra és felhagyásra vonatkozó rendelkezéseket. A jogi szabályozás egyértelmű értelmezése érdekében a javaslat megadja a szükséges fogalom-meghatározásokat. A hatályos szabályozáshoz képest új elemként meghatározza a közszolgáltatást igénybe vevő tulajdonos és ingatlan használó kötelezettségeit; a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szabályokat, a közszolgáltató adatkezelését; továbbá a közszolgáltatás költségeinek a fedezését.

Mivel az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvény kiüresedés miatt 2000. évtől már csak a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást szabályozza és a szükséges módosítások a törvény jelentős részét érintik, a törvény módosítása helyett új törvényjavaslat megalkotása vált szükségessé.

Fidesz
Javaslat a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról

Bánki Erik (Fidesz) javaslatának célja, hogy a budapesti Istvánmező rehabilitációs programját, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukcióját a lehető leggyorsabban, zökkenőmentesen lehessen megvalósítani. A törvény az állami ingatlanfejlesztést a jogszabályi keretek között, az egyes engedélyezési eljárások szabályainak rugalmas alkalmazásával kívánja elősegíteni.

Fidesz
Javaslat az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény módosítására

Bánki Erik (Fidesz) törvényjavaslatának célja, hogy az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján a sportszervezet tulajdonába adott egykori állami tulajdonú ingatlanok sportcélú használatát racionálisan biztosítsa.

Ennek érdekében az ingatlantulajdonos sportszervezet számára a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelően egyes esetekben, meghatározott garanciális feltételekkel lehetőséget kell biztosítani az ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére. A törvénymódosítás révén az adott sportcélú ingatlanok forgalomképessége fenntartható úgy, hogy a helyi sportérdek sem sérül, mivel a tulajdonosnak másik ingatlant kell biztosítania az eredeti sportcél, sporttevékenység érdekében.

NAPIREND ELŐTT

DEMOGRÁFIAI FORDULAT/HALÁSZ JÁNOS - Pálffy István (KDNP) demográfiai trendfordulóról beszélt felszólalásában, hangsúlyozva, hogy 2011 júniusától megállat a drámai népességfogyás, tavaly nyár óta a születések száma lassan, de biztosan növekedik. Halász János államtitkár az elmondottakat azzal egészítette ki, hogy 2011 júniusától februárig 3,6 százalékkal, több mint 4000-rel emelkedett a megszületett gyermekek száma a megelőző kilenc hónaphoz képest. Hozzátette, a gyermekes családok reáljövedelme eközben jelentősen emelkedett, a háromgyermekeseké csaknem 20 százalékkal.

EGER/RÉTVÁRI BENCE - Rétvári Bence államtitkár közölte, az Egerben történtek miatt a polgármester vizsgálatot rendelt el, amelyet egy ellenzéki vezetésű bizottság folytat le, a vitatott kijelentés pedig nem fideszes politikustól, hanem egy önkormányzati cég vezetőjétől származott. Közölte azt is, a Fidesz világa a munkára épül. "Szerencséje az országnak, hogy olyan pártszövetség kapta a kétharmados felhatalmazást, amely rendelkezik belső morállal és eltökéltséggel" - fűzte hozzá.

KORMÁNYZÁS/RÉTVÁRI BENCE - Rétvári Bence államtitkár szerint a Fidesz-KDNP nem akadályozza meg a kormányváltás lehetőségét, de az emberek jelenleg csak a kormányoldalon láthatnak energiát és munkatempót. Az államtitkár közölte, a kabinet az ország érdekében vállalt konfliktust a nemzetközi szervezetekkel, a multinacionális cégekkel vagy az Európai Unióval.

INTERPELLÁCIÓK/KÉRDÉSEK

GAZDASÁGPOLITIKA/CSÉFALVAY ZOLTÁN - Cséfalvay Zoltán államtitkár az Európai Bizottság tavaszi gazdasági prognózisára hívta fel a figyelmet, amely szerint 2012-ben és 2013-ban is 3 százalék alatt lesz a hiány, az államadósság növekedése pedig 2011-ben megállt. Hangsúlyozta, az a dilettáns, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, amely képtelen tartani az államháztartási egyensúlyt és amely adósságba kergeti az országot. A lakossági állampapírokkal kapcsolatban azt mondta, az adósság finanszírozásban megjelent magas külföldi részarány egyrészt a bizalom jele, másrészt azonban egyfajta kockázatot is jelent, ezért célszerű a lakossági források bevonása és erősítése.

ROMASTRATÉGIA/HALÁSZ JÁNOS - Halász János államtitkár kiemelte, a romastratégia számos fejezetben foglalkozik a hátrányos helyzetűek, köztük a romák felzárkózásával. Hozzátette, a kormány vonatkozó stratégiája valamennyi megközelítésében összehangoltan, és egymástól nem elválasztva kezeli a roma és a nem roma népességet egyaránt érintő, a szegénységből és mélyszegénységből fakadó társadalmi problémákat.


BIZOTTSÁGOK

Költségvetési bizottság
Általános vitára bocsátotta a bizottság a távközlési adóról szóló javaslatot

Általános vitára alkalmasnak ítélte a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága.
Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár az ülésen elmondta, a távközlési adót a vezetékes és mobil telefonáláshoz, üzenetküldéshez kapcsolódóan vezetik be, mértéke minden megkezdett perc és üzenet után 2 forint lesz. Az adó maximuma a magánszemélyeknek 700, más előfizetőnek 2500 forint. Az első tíz perc beszélgetés havonta adómentes. Vannak mentességek is, így például a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása mentes az adó alól. A távközlési adót a szolgáltatónak kell bevallania és befizetnie.
A távközlési adóból a különböző kedvezmények miatt évi 44,4 milliárd forint bevétel várható a korábban tervezett 52 milliárd forinttal szemben - ismertette a helyettes államtitkár.
Balog Ádám elmondta, a távközlési adó közvetett adó lesz, alanya és fizetője is a szolgáltató. A szolgáltatók kevéssé tudják majd az adót áthárítani az áraikban, ezért az előfizetőkre nem fog emiatt több adó jutni, áthárítás esetén áfaalap lenne. Az adó bevezetése Balog Ádám szerint nincs összefüggésben az állami mobilszolgáltató létrehozásával. A távközlési adó bevezetéséhez megítélésük szerint nem szükséges az EU engedélye, mert nem áfa típusú adó.
Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke egyebek mellett arról érdeklődött, a hiánymutató betartása változatlanul olyan erőteljes követelmény-e még most is a brüsszeli bizottság részéről, hogy emiatt érdemes év közben módosítani az adórendszert, és felborzolni a kedélyeket. A helyettes államtitkár erre reagálva a bizalom megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, mondván: szavunkat adtuk egy menetrendre. Emellett rámutatott arra, az államadósság finanszírozása rendkívül drága, körülbelül annyit költünk rá, mint az egészségügyre. Saját jól felfogott érdekünkben kell csökkenő adósságpályára állni - hangsúlyozta.
Font Sándor (Fidesz) egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós alap részleges zárolását akkor lehet felszabadítani, ha teljesítjük a vállalt hiánycélt. A képviselő hangsúlyozta, a Fidesz-frakció ragaszkodott ahhoz, hogy az adó alanya a szolgáltató legyen, mert szerették volna elkerülni, hogy a fogyasztókra hárítsák át az adót. Úgy vélekedett, ebben a kiélezett piaci helyzetben éppen a nemzeti mobilszolgáltató lehet a visszatartó erő.
Babák Mihály (Fidesz) elismerte, hogy bár az adó alanya a szolgáltató, az adókat mindig a fogyasztó fizeti meg, úgy vélekedett azonban, hogy az új szolgáltató belépésével esély van arra, hogy az adót ne hárítsák át rájuk.
Balog Ádám az elhangzottakra reagálva azt mondta, arra számítanak, hogy a szolgáltatók nem terhelik rá az adót jelentős mértékben a fogyasztókra, ha mégis így lenne, ez a kommunikációval arányosan történik meg.



KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

Öt igazgatóság lesz a Köztársasági Elnöki Hivatalban

Közzétette Áder János államfő a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) módosított alapító okiratát. Eszerint a KEH-ben ezentúl öt igazgatóság működik majd: a jogi és alkotmányossági, a társadalmi kapcsolatokért felelős, a külügyi, a gazdasági és a sajtóigazgatóság.
A Hivatalos Értesítő legfrissebb számában megjelent dokumentum szerint a Köztársasági Elnöki Hivatalt a határozatlan időre kinevezett főigazgató vezeti, aki ellátja a hivatal általános képviseletét. A posztra a csütörtökön hivatalba lépett Áder János már ki is nevezte Haszonicsné Ádám Máriát, a fővárosi kormányhivatal főigazgatóját, egyúttal felmentette Kiss Norbertet, a KEH társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezetőjét, Vajna Márton külügyi hivatalvezetőt, Szabó György hivatalvezető-helyettest és Cservák Csabát, aki a jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalt vezette.
Áder János hatályon kívül helyezte továbbá azt a KEH alapító okiratának módosításáról szóló, az elnöki hivatal eddigi struktúráját kialakító köztársasági elnöki határozatot, amelyet 2010. szeptember 16-án írt alá elődje, Schmitt Pál. Ez rendelkezett arról, hogy a KEH három önálló szervezeti egységből épül fel: a jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalból, a külügyi hivatalból és a társadalmi kapcsolatok hivatalából.
Az új szervezeti struktúra szerint a hivatalon belül ezentúl öt igazgatóság működik majd: a jogi és alkotmányossági, a társadalmi kapcsolatok igazgatósága, a külügyi, a sajtó-, valamint a gazdasági igazgatóság. A jogi és alkotmányossági igazgatóság szakmai vezetését a főigazgató látja el, a többiét pedig az igazgatók, akiket a köztársasági elnök jóváhagyása alapján a főigazgató nevez ki.
A KEH további önálló szervezeti egysége az elnöki titkárság és a honvédelmi főosztály.
A főigazgató jogállására a közigazgatási államtitkárokra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy illetményét és egyéb juttatásait közvetlenül a köztársasági elnök határozza meg. Az igazgatók jogállására ugyancsak a közigazgatási államtitkárokra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni úgy, hogy az illetményüket és egyéb juttatásaikat szintén a közigazgatási államtitkári illetményre és juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

FIDESZ
Kormányátalakítás - Lázár: június 1-jéig választ új frakcióvezetőt a Fidesz

Június 1-jéig választja meg új vezetőjét a Fidesz parlamenti frakciója - közölte a kormánypárti képviselőcsoport jelenlegi irányítója, Lázár János, akinek helyére Rogánt Antalt javasolta Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök.
A Fidesz-KDNP mai frakcióüléséről távozóban Lázár János - aki Varga Mihályt váltja majd a Miniszterelnökség élén - újságíróknak azt mondta, a Miniszterelnökség vezetésével kapcsolatos elképzeléseit június 1-je után ismerteti részletesen.
TITKOSSZOLGÁLATOK FELÜGYELETE - Arra a kérdésre, hogy van-e döntés a titkosszolgálatok felügyeletének esetleges átalakításáról, a politikus azt válaszolta, ebben a kérdésben sem tud érdemi nyilatkozatot tenni. Hódmezővásárhelyi polgármesteri posztjáról szólva - amelyről államtitkárrá való kinevezése miatt le kell majd mondania - kijelentette: a törvénynek megfelelően fog eljárni, és először a hódmezővásárhelyiekkel beszéli meg a kérdést május 25-én, amikorra - Orbán Viktor részvételével - képviselő-testületi ülést hívott össze a városban.
ÚJ BTK. - A frakcióülésen téma volt az új büntető törvénykönyv (Btk.) is, amelyről a frakcióvezető közölte: vannak még nyitott kérdések, ilyen például a jogos önvédelem - amelynek alkalmazhatósága biztosan szélesedni fog, de a határáról vita folyik - és a büntethetőségi korhatár, amellyel kapcsolatban több frakciótag is kritizálta a büntethetőség alsó határának tervezett leszállítását 12 éves korra. A Btk. vitáját még nem zárta le a képviselőcsoport, a kódex szigorításában azonban mindenki egyet értett - jelezte Lázár János.

Fidesz: nem asszisztálunk gazdasági szereplők elleni hajtóvadászathoz

A Fidesz parlamenti frakciója szerint az Országgyűlésnek és vizsgálóbizottságainak nem lehet célja a gazdaság egyes szereplői ellen indított hajtóvadászat vagy lejárató akció; "ehhez a közjátékhoz a Fidesz frakciója nem asszisztál", és a többi parlamenti pártot is arra kéri, "hagyjon fel ezzel a hangulatkeltéssel" - írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a kormánypárti képviselőcsoport.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke múlt kedden közölte, hogy országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint "a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom" állami megrendelései jogszerűségének átvilágítása érdekében. A testület felállítása ügyében az ellenzéki párt hétfőre ötpárti egyeztetésre hívta a parlamenti frakciók vezetőit.
A Fidesz képviselőcsoportja közleményében azt írta, hogy a kormánypárt megvédi a magyar vállalkozásokat, ugyanakkor ha valakinek tudomása van bármilyen, az állam környezetében zajló jogsértésről, akkor azt - kötelessége szerint - haladéktalanul jelezze, és indítsa meg a jogi eljárásokat az illetékes hatóságoknál.
A Fidesz jelöltje nyerte az időközi képviselő-választást Dunaújvárosban  

Hingyi László, a Fidesz jelöltje nyerte a vasárnapi időközi önkormányzati képviselő-választást Dunaújvárosban, miután a szavazatok közel 41 százalékát kapta – tájékoztatta az önkormányzat szóvivője az MTI-t.
Németh Tünde elmondta, a névjegyzékben szereplő 5034 választópolgárból 998 járult az urnákhoz, ez 19,82 százalékos részvételi arányt jelent. A voksoláson az öt jelölt közül Hingyi László (Fidesz) 408, Gombos György (MSZP) 275, Czinkon Zoltán (LMP) 174, Tassó Zoltán (Jobbik) 75, míg Csikós Árpád (független) 66 szavazatot kapott. A szóvivő hangsúlyozta, ezek nem hivatalos eredmények, arra két napot várni kell, addig van lehetőség jogorvoslat benyújtására. A 10. számú egyéni választókerületben azért kellett időközi önkormányzati képviselő-választást tartani, mert Kiss András (Fidesz) közgyűlési képviselő február 18-án elhunyt.
Újraválasztották a polgármestert Pitvaroson

Újraválasztották vasárnap a Csongrád megyei Pitvaros polgármesterét, Radó Tibort, annak ellenére, hogy a település képviselői korábban bejelentették: a továbbiakban nem akarnak vele dolgozni.
Sarkadi Péter jegyző az időközi választás után az MTI-nek elmondta: a 1253 választásra jogosultból 717-en adták le voksukat, ami 57,2 százalékos részvételnek felel meg. Az érvényes szavazatok közül a függetlenként induló eddigi polgármester, Radó Tibor 438 szavazatot, míg ellenfele, a Fidesz-KDNP jelölte, Gémesi Sándor 266-ot kapott. Így ismét Radó Tibor vezetheti a települést.
Az időközi választást azért rendezték meg az 1550 lakosú községben, mert január közepén lemondott a polgármester. A képviselők előzőleg ugyanis bejelentették, hogy többet nem akarnak vele dolgozni, mert megromlott vele a munkakapcsolatuk.
Rogán: A bankok is vegyék ki a részüket a tehermegosztásból

Lehetne azt az utat is járni, amit Romániában választottak, hogy jelentősen csökken a közszolgálatban dolgozók bére vagy a nyugdíjak összege; ez Magyarországon azt jelentené, hogy az átlagnyugdíj 17 ezer forinttal kevesebb lenne, vagy egy átlagos pedagógusbér 44 ezer forinttal csökkenne. Mi nem ezt az utat szeretnénk járni - jelentette ki Rogán Antal az új adónemekkel összefüggésben. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a tv2 Mokka című műsorában emellett beszélt a kormányátalakításról, valamint az IMF-tárgyalások mielőbbi megkezdéséről.

Varga Mihály személyének kifejezetten örültek a londoni piacok, hiszen ez egyértelművé teszi, hogy a kormányzat – ahogyan ezt mindig is elmondtuk – elkötelezett amellett, hogy megállapodást kössünk a nemzetközi szervezetekkel – jelentette ki Rogán Antal. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke úgy fogalmazott: ezt az elkötelezettséget jelzi az is, hogy Orbán Viktor közvetlen munkatársa, a Fidesz alelnöke váltja majd Fellegi Tamást az IMF-főtárgyalói pozícióban. Mint mondta, Fellegi Tamás az elmúlt hónapokban „szívós munkával, aprólékosan elhárított minden létező akadályt” az IMF-tárgyalások megkezdése elől.

Mi úgy döntöttünk, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-korszakból örökölt államadósság terheinek kifizetéseinél mindenkinek vállalnia kell egy kisebb terhet, de mi ezt szeretnénk szétosztani; most gyakorlatilag ez folytatódik, csak egy kicsit más formában – szögezte le a politikus az új adóváltozásokkal összefüggésben. Mint ismert, az Országgyűlésben ma kezdhetik meg a vitát a képviselők a távközlési adóról. Az ideiglenes adók helyét olyan végleges, fogyasztási típusú adók válthatják fel, amelyek a magyar adórendszernek tartósan a részei lehetnek – fűzte hozzá.
Lehetne azt az utat is járni, amit Romániában választottak, hogy jelentősen csökken a közszolgálatban dolgozók bére vagy a nyugdíjak összege; ez Magyarországon azt jelentené, hogy az átlagnyugdíj 17 ezer forinttal kevesebb lenne, vagy egy átlagos pedagógusbér 44 ezer forinttal csökkenne. Mi nem ezt az utat szeretnénk járni – emelte ki Rogán Antal. Szólt arról is, hogy véleménye szerint a következő hetekben lesz mód és lehetőség a Bankszövetséggel való egyeztetésre.
Polgármesterként is alapvetően a józan ész vezérelt, a parlamenti munkában is erre számítok, szeretném, ha a következő két esztendő a nagy döntések helyett azokról a kicsi ügyekről szólna, amelyek az emberek számára közvetlenül fontosak – jelentette ki Rogán Antal arra reagálva, hogy ő válthatja Lázár Jánost a Fidesz-frakció élén.

FŐVÁROS

Tarlós: idén 500 millió a 3-as metróra

Idén 500 millió forintot biztosít a főváros a 3-as metró infrastruktúrájának javítására, ebből egyebek mellett 600 méter hosszan kicserélik a legrosszabb állapotú vágányokat - jelentette be Tarlós István főpolgármester Budapesten sajtótájékoztatón.
A fideszes városvezető hangsúlyozta: 2012-ben az üzembiztonságot garantáló intézkedéseket tudják megtenni, ezek során az elsődleges az utasok biztonsága. Hangsúlyozta, hogy nem "bagatellizálják el" a 3-as metró problémáját, a vonal nagyon leromlott állapotban van, a teljes felújítás megkezdése azonban 2013-ban nem lehetséges.
Úgy vélte, a "Demszky-hagyaték" miatt "szükségállapotszerű" helyzet jött létre Budapesten. Kifejtette: a 4-es metró első szakaszának költségeiből megoldhatták volna többek között a 3-as metró teljes felújítását.  Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója azt mondta, elképzelhető, hogy több átmeneti intézkedést meg kell hozni, így sebességkorlátozásokat és járműkivonásokat is, hogy az üzembiztonságot fenntartsák. Hozzátette: egyre többet kell a metróvonalra költeni és egyre nagyobb kockázattal működik a 3-as vonal.

EGYÉB
Alkotmánybírósági vizsgálatot kért az ombudsman a képviselői kampányra fordítható összegről

Az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróságtól, vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget - közölte az ombudsman vasárnap az MTI-vel.
Szabó Máté a választásra fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos esetleges jogalkotói mulasztás vizsgálatára is felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét.
A közlemény szerint az egymillió forintos felső határt nem tudják tartani a pártok, ha az Alaptörvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve közre kívánnak működni a választói akarat befolyásolásában – írta egy beadvány szerzője, aki kérte Szabó Máté ombudsmant, hogy kezdeményezze a választási eljárásról szóló törvény rendelkezésének alkotmánybírósági vizsgálatát.
Az alapvető jogok biztosa szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról. A közlemény szerint csaknem másfél évtizede változatlan az az összeg, amit a pártok a bevételeikből törvényesen kampánycélokra fordíthatnak, miközben jelentősen nőttek a választási programok és jelöltek népszerűsítésének költségei. A gazdasági racionalitástól elszakadt szabályozás ezért azzal a következménnyel jár, hogy a pártok a hatályos szabályozás alapján egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan döntési helyzetbe kerülnek. A szabályozás különösen hátrányosan érinti a parlamenten kívüli pártokat, mert akadályozza, hogy ledolgozhassák az Országgyűlésben képviselettel rendelkező és emiatt nagyobb ismertséggel bíró pártokkal szembeni versenyhátrányukat. Az ombudsman álláspontja szerint önmagában a választási célra fordítható összeg emelése nem biztosítja azt, hogy a pártok a jövőben nem fogják túllépni ezt a törvényi limitet. Szükséges tehát, hogy az állam megfelelő hatékonysággal ellenőrizze a kampánypénzek felhasználását. Ezért az alapvető jogok biztosa felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra a kérdésre is, hogy vajon az ellenőrzés szabályozása teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányos garanciákat, vagy jogalkotói mulasztás áll-e fenn.

Országos Bírói Tanács
Csak átmeneti az Országos Bírói Tanács megfigyelői státusa az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatában

Csak ideiglenes az Országos Bírói Tanács (OBT) megfigyelői státusa az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatában, a szükséges hazai jogszabályváltozások után a rendes tagság kérdése újra napirendre kerül - közölte az OBT elnöke az MTI érdeklődésére annak kapcsán, hogy az uniós szervezet napokban Dublinban tartott közgyűlésén megfigyelői minőségben vette fel tagjai közé az OBT-t.
Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata 2004-ben jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére, egyik alapító tagja volt a magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). A magyar bírósági igazgatás átalakítása nyomán tavaly év végén szűnt meg az 1997-ben létrehozott OIT, és idén év elején létrejött a bírósági igazgatás központi, országos szerveként a Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal (OBH), majd március 24-én megtartotta alakuló ülését az igazgatást ellenőrző, illetve segítő 15 bíró tagból álló választott testület, az OBT.
Tománé Szabó Rita, az OBT elnöke, aki az uniós szerv közgyűlésén a magyar küldöttséget vezette, az MTI érdeklődésére hazaérkezése után azt közölte: március 28-án Budapesten személyes megbeszélést folytatott az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának elnökével, Miguel Carmonával, továbbá a hálózat két másik munkatársával. A megbeszélésen részt vett az OBT egyik tagja és az OBH egyik munkatársa is. Az uniós szervezet képviselőivel a tagfelvétel technikai kérdéseiről konzultáltak, és ismertették az OBT igazgatás-felügyeleti jogkörét, illetve függetlenségét az OBH-tól és annak elnökétől, továbbá tájékoztatták a hálózat képviselőit, hogy az OBT jogköreinek bővítése várható, és bemutatták az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot. Az OBT-nek arról nem volt pontos információja, hogy a törvénymódosítást az Országgyűlés mikor fogadja el, erre a mai napig nem került sor - fűzte hozzá az OBT elnöke.
Tománé Szabó Rita közölte: az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának közgyűlésén a magyar delegáció úgy ítélte meg, hogy amíg véglegesen ki nem alakul az OBT jogkörével kapcsolatos magyar törvényi szabályozás, addig szerencsésebb megfigyelőként csatlakozni a hálózat munkájához, figyelemmel arra is, hogy a tagi és a megfigyelői státus között - az érdemi szakmai munkát illetően - semmifajta különbség nincs.
Az OBT a május 9-11-ei közgyűlésen való részvételével bekapcsolódott az érdemi munkába, ezzel biztosítva Magyarország folyamatos jelenlétét az uniós szervezetben - hangsúlyozta Tománé Szabó Rita. "Megfigyelői státusunk ideiglenes és átmeneti, a jogszabályváltozásokat követően a tagság kérdése újra tárgyalásra kerül, és amint azt a hálózat is kinyilvánította, számít az OBT - így Magyarország - részvételére, folyamatos munkájára" - fűzte hozzá az OBT elnöke.
Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata a dublini közgyűlés csütörtöki ülésnapján egyhangú szavazással támogatta az OBT megfigyelői státusban történő felvételét.
Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata a dublini közgyűlés csütörtöki ülésnapján egyhangú szavazással támogatta az OBT megfigyelői státusban történő felvételét.
A hálózat brüsszeli irodája akkor közleményben tudatta, hogy Tománé Szabó Rita tájékoztatása szerint az OBT tisztában van az Európai Bizottság és több szakértő által felvetett aggályokkal, ezért a tagságra irányuló kérelmet megfigyelői jogállás iránti kérelemre módosítja. Hat hónap múlva az OBT a helyzet további vizsgálatát fogja kérni az uniós szervezettől annak érdekében, hogy elnyerhesse a teljes jogú tagságot. A hálózat közgyűlése nagyra értékelte az OBT együttműködési készségét, és jóváhagyta a megfigyelői státusra irányuló kérelmet, a fél év múlva esedékes felülvizsgálatra vonatkozó feltétellel együtt. Az OBT azzal, hogy megfigyelőként csatlakozik az európai hálózathoz, minden korlátozás nélkül hozzáférhet az ott felhalmozott ismeretekhez, részt vehet a bevált gyakorlatok hálózaton belüli cserefolyamatában.

A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KIHIRDETETT FONTOSABB JOGSZABÁLYOK, KORMÁNYHATÁROZATOK
56. szám. 2012.május 10.

KÖZLEKEDÉS - 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 9237

HONVÉDSÉG - 5/2012. (V. 10.) HM rendelet A katonák baleseti járadékáról, valamint szolgálati járandóságát, rögzített nyugdíját és a hősi halott katonák után járó kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapító szerv kijelöléséről

ERZSÉBET–UTALVÁNY - 27/2012. (V. 10.) KIM rendelet Az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról szóló 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet módosításáról

MÉDIA- 1139/2012. (V. 10.) Korm. határozat Az Audiovizuális Előadások Védelméről szóló Szerződés szövegének végleges megállapítására történő felhatalmazásról

ELŐIRÁNYZATOK - 1140/2012. (V. 10.) Korm. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról

1141/2012. (V. 10.) Korm. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról

1142/2012. (V. 10.) Korm. határozat A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzat 2011. évi meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt maradványának felhasználásáról

TÁMOP - 1143/2012. (V. 10.) Korm. határozat A TÁMOP 2.1.6-12/1-2012-0001 azonosító számú projekt (Újra tanulok)támogatásának jóváhagyásáról, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program kiemelt projektjeinek akciótervi nevesítéséről

EKOP, ÁROP - 1144/2012. (V. 10.) Korm. határozat A regionális operatív programok 2011–2013. évekre szóló akcióterveinek jóváhagyásáról, és egyes prioritásai hazai társfinanszírozási keretének növeléséről

ÚJ SZÉCHENYI TERV - 1145/2012. (V. 10.) Korm. határozat Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2011. évi rehabilitációs szolgáltatások fejlesztését célzó pályázataival összefüggő többletkapacitás kérelmek előzetes befogadásáról

UNIÓS PROJEKTEK - 1146/2012. (V. 10.) Korm. határozat Egyes informatikai tárgyú európai uniós kiemelt projektekben meghatározott feladatok végrehajtásának felelőseiről

57. szám. 2012.május 11.

KORMÁNYÁTALAKÍTÁS - 94/2012. (V. 11.) Korm. rendelet Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

HATÓSÁG - 25/2012. (V. 11.) BM rendelet A lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendeletnek, valamint a fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendeletnek a fegyverjogszabályok módosításával összefüggő módosításáról

EGÉSZSÉGÜGY - 33/2012. (V. 11.) NEFMI rendelet Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet módosításáról

ÚTDÍJ - 26/2012. (V. 11.) NFM rendelet Az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet módosításáról

MEZŐGAZDASÁG - 47/2012. (V. 11.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

ALAPTÖRVÉNY - 22/2012. (V. 11.) AB határozat Az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezéséről

EMBERI JOGI MUNKACSOPORT - 1147/2012. (V. 11.) Korm. határozat Az Emberi Jogi Munkacsoportról szóló 1039/2012. (II. 22.) Korm. határozat módosításáról