BÁBINÉ SZOTTFRIED GABRIELLA 2014. szeptember 18.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
"Azokból a kövekből, melyeket utunkba gördítenek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk..." Széchenyi István
 
Kormánynapló 2011. július 12.
2011. július 12. 19:56 >> Kormánynapló
2011. július 12.
Lezárva: 2011. július 12. 18:00


FONTOSABB ESEMÉNYEK, BEJELENTÉSEK, NYILATKOZATOK

ORBÁN VIKTOR A FIDESZ-KDNP ÉVÉRTÉKELŐ FRAKCIÓÜLÉSEN

Orbán Viktor miniszterelnök a keddi „évértékelő” frakcióülésen azt mondta: kiderült és bebizonyosodott, hogy a Fidesz és a KDNP szövetsége az egyetlen pártszövetség, amely képes az ország problémáinak megoldására.

Orbán Viktornak a tanácskozáson elmondott felszólalásáról szóvivője, Szijjártó Péter tájékoztatta az újságírókat, kifejtve: a kormányfő azzal „biztatta” a képviselőket, hogy az elkövetkezendő fél évben legalább olyan intenzív munka vár rájuk - például a sarkalatos törvények, az új választási rendszer és a gazdasági stabilitást célzó javaslatok megalkotása miatt -, mint azt az elmúlt egy évben megtapasztalták.

A miniszterelnök köszönetet mondott a kormánypárti frakciószövetség képviselőinek azért a „megfeszített munkáért”, amelyet az elmúlt egy évben végeztek. Orbán Viktor értékelése szerint jó együttműködés alakult ki a kormány és a képviselőcsoport között, utóbbi pedig mindig nyitott volt a kormányzati elképzelések megfontolására, támogatására. A képviselők kezdeményezte törvényjavaslatokat kifejezetten jónak és helyesnek vélte. Az elmúlt egy év legfontosabb fejleménye az volt, hogy az ország a saját lábára tudott állni a megfeszített kormányzati intézkedéseknek és parlamenti munkának köszönhetően - idézte a kormányfő szavait Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy mindemellett sikerült olyan gazdasági átalakításokat végrehajtani, amelyek visszaadták a munka tisztességét. Orbán Viktor külön kiemelte az arányos adórendszert, amely a családokat és a gyermekvállalást támogató elemeket is tartalmaz. Szólt arról is, hogy a parlamenti frakciónak ugyancsak nagy szerepe volt a transzatlanti kapcsolatok megerősítésében, a környező országokkal való jó viszonyban és a Kínával kötött „újfajta” szövetség megkötésében. „Kifejezetten sikerült jövőt nyitni” - összegezte a kormányoldal lépéseit Orbán Viktor, példaként említve az államadósság visszaszorítását és a nemzeti ipar újjáélesztése érdekében való intézkedéseket.

ME/SZIJJÁRTÓ: A SARKALATOS TÖRVÉNYEKRŐL (HÍR TV)

Szijjártó Péter hétfőn, a Hír TV Rájátszás című műsorában elmondta: az egészségtelen termékeket szankcionáló adó elfogadása olyan kérdés, amely rendkívül fontos a szemléletváltás, a lakosság egészségügyi helyzetének javítása szempontjából.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy amikor a képviselők elfogadták Magyarország új alaptörvényét, úgy döntöttek, hogy az a jövő év első napján fog hatályba lépni. Eldöntötték, hogy az idei esztendőben körülbelül 25-30 kétharmados törvényt kell megalkotniuk, hiszen az új alaptörvény sarkalatos törvények létrehozását írja elő. Vannak olyan kérdések, amelyeket most, a tavaszi-nyári ülésszak végére előrehoztak, számos további kérdés pedig majd az őszi ülésszakon kerül terítékre.

EGYHÁZÜGYI TÖRVÉNY

Az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban elmondta, nagy jelentőségű törvényjavaslatok esetében természetes, hogy állandó viták vannak, amelyek egészen a zárószavazásig eltarthatnak. Így fordulhatott elő, hogy az Alkotmányügyi Bizottság egy zárószavazás előtti módosító indítványt terjesztett elő, amivel véglegessé és teljessé vált a törvényjavaslat.

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ

Szijjártó hangsúlyozta: az egészségtelen termékeket szankcionáló adó elfogadása olyan kérdés, amely rendkívül fontos a szemléletváltás, a lakosság egészségügyi helyzetének javítása szempontjából.  A nemzet egészségügyi állapotán jelentősen javítani kell; ezt egyrészt a sport irányába történő ambicionálással lehet elérni. Másrészt az sem titok, hogy nagyon sok olyan ételt fogyasztanak ma a magyar emberek, amelyekben egészségre veszélyes anyagok és összetevők kapnak helyet. Nyilvánvalóan az az állam kötelessége, hogy polgárait arra bíztassa, hogy inkább olyan élelmiszereket fogyasszanak, amelyek sokkal inkább szolgálják az egészségüket.

VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNY, BÍRÓSÁGI REFORM

Szijjártó Péter elmondta: Áder János európai parlamenti képviselő munkájára nem csak az európai polgárok, hanem a magyar polgárok szempontjából is számít a kormány. Áder János olyan szaktekintély, aki mind a választási rendszer, mind a bírósági rendszer átalakítása során kulcsszerepet fog kapni. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök őt kérte fel arra, hogy ezt a területet gondozza. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban fog történni a törvényjavaslat kidolgozása, ugyanakkor kell lennie az ügynek egy olyan gazdájának, aki összefogja az ezzel kapcsolatos előkészítő munkálatokat. Egyértelmű a társadalmi várakozás. Az emberek világossá tették, hogy kisebb parlamentet, kisebb politikai elitet akarnak, mint a mostani. Gyorsabb, átláthatóbb döntéshozatalt akarnak. Szijjártó elmondta: a hazai kisebbségek képviselete mellett a határainkon kívül élő magyarok magyarországi választójogát is rendezni kell. Szijjártó hangsúlyozta: az, hogy az emberek kire szavaznak, az választási rendszertől független. Vannak a világban egy, és kétfordulós választási rendszerek. Azt gondolja, hogy az emberek támogatnának egy olyan választási rendszert, ami a jelenleginél átláthatóbb, gyorsabb, egyszerűbb és ráadásul olcsóbb is.

ME/KIM: TISZTA ÉS OBJEKTÍV KÖVETELMÉNYRENDSZERT ÁLLÍTOTT FEL AZ ÚJ EGYHÁZÜGYI TÖRVÉNY

Továbbra is mindenki szabadon gyakorolhatja a hitét, viszont ehhez ettől kezdve nem társul automatikusan egyházjogi státusz – mutatott rá Semjén Zsolt keddi sajtótájékoztatóján. Az országgyűlés által hétfőn elfogadott új egyházjogi törvény csak 14 egyházat és felekezetet ismer el automatikusan, a többi – korábban egyházként működő – szervezet vallási egyesületként tevékenykedhet tovább.

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta: 1990 óta vallás- és lelkiismereti szabadság van Magyarországon, viszont a Németh-kormány által elfogadott vallásügyi jogszabály túl nagyvonalú volt, ugyanis lényegében bárki bejegyeztethette szervezetét egyházként. Ezzel a lehetőséggel sokan visszaéltek, mivel ez a státusz rengeteg előnnyel és kedvezménnyel járt, és az új egyházügyi törvény elfogadása előtt több mint 350 bejegyzett egyház volt már Magyarországon. Ezen kívánt változtatni a tegnap elfogadott sarkalatos egyházügyi törvény. Igaz, hogy a törvény jelenleg csak 14 egyházat és felekezetet ismer el, de világos szabályokat és kritériumokat is felsorol arra nézve, hogy miknek kell megfelelniük a jövőben azoknak a vallási közösségeknek, akik egyházjogi státuszra vágynak – jelentette ki Balog. Bármely szervezet, mely ezeket teljesíti, és az országgyűlés megszavazza kérelmét, egyházzá válhat.

Semjén Zsolt kijelentette: a törvény nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem gyakorolhatja bárki szabadon a vallását, hiszen Magyarországon továbbra is vallásszabadság van, viszont a vallásszabadság és az egyházjogi státusz két külön dolog. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: mindenki olyan vallást talál ki magának és gyakorol, amilyet csak akar. Viszont ehhez nincs szüksége egyházi státuszra. Felvetődhet a kérdés, hogy mi lesz a 14 elismert egyház és felekezet közé be nem került, de tisztességesen működő, sok esetben szociális feladatokat is ellátó vallási egyesületekkel. Ők kezdeményezhetik támogatásukat az országgyűlésnél, és külön megállapodások keretében megegyezés születhet az általuk fenntartott intézmények kormány általi támogatásáról.
A törvény talán legnagyobb előnye, hogy tisztázott régóta homályos definíciókat, valamint hogy tiszta és objektív követelményrendszert állított fel arra nézve, hogy mely kritériumok alapján nyilvánítható valamely szervezet a jövőben egyházzá – jegyezte meg Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.

ME/BUDAI FELJELENTÉST TETT AZ IKR HITELFELVÉTELE ÜGYÉBEN

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, tartozás fedezetének elvonása, továbbá hivatali visszaélés elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett az a bábolnai IKR Zrt. államilag garantált hitelfelvételével kapcsolatban.

A Központi Nyomozó Főügyészségen ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen megtett feljelentésről Budai Gyula kifejtette, hogy az IKR, az egyik legnagyobb hazai agrárpiaci integrátor, amelynek többségi tulajdonosa egy külföldi offshore cég, 2009-ben mintegy hatmilliárd forint hitelt kapott kereskedelmi bankoktól, amelynek megfizetésére a kormány - Gráf József akkori agrár- és Veres János akkori pénzügyminiszter előterjesztésére - készfizető kezességet vállalt ötmilliárd forint erejéig. Az akkori kabinet határozata azonban az állami érdekek érvényesülését illetően szinte semmilyen többletbiztosítékot nem írt elő. Az IKR a hosszabb távon kedvezőbb kilátásokkal bíró, nyereséges tevékenységeit ki akarja szervezni, és el akarja adni egy cseh gazdasági csoportnak. Ez, vagyis a tartozás fedezetét biztosító vagyon kiszervezése és értékesítése Budai Gyula szerint jelentős agrárgazdasági kockázatokkal járna, az említett kormányzati kezességvállalás pedig - a hitelek bedőlése esetén - súlyos milliárdokkal terhelné a költségvetést. Az elszámoltatási kormánybiztos ezért kérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy ne engedélyezze a kiszervezést, valamint azt is, hogy tekintse át a kezességvállalás megszüntetésének jogi lehetőségeit.

Budai Gyula emlékeztetett, hogy a parlament mezőgazdasági bizottságának az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottsága is vizsgálódott az ügyében, és a testületi ülésen elhangzottak alapján megállapítható, hogy az állami kezességvállalással biztosított hiteleknek csupán egy részét helyezték ki a termelőkhöz, holott a kezességvállalás célja éppen az integrátori tevékenység támogatása volt. Az érintett cég gazdasági átvilágítását végző, korábban Oszkó Péter volt pénzügyminiszter által irányított Deloitte Zrt. - az auditban szereplő egyes adatok bizalmas jellegére hivatkozással - elutasította a birtokában lévő dokumentumok átadását.

KIM: AZ EDDIGINÉL hatékonyabb és koncentráltabb védelmet kaphatnak AZ ALAPVETŐ JOGOK

Az Országgyűlés július 11-én három olyan, a Kormány által, a közigazgatási és igazságügyi miniszter útján előterjesztett törvényt fogadott el, amelyek az Alaptörvény alapján a közjogi szervezetrendszer összhangjának megteremtésére irányulnak.

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés első alkalommal hoz létre a legfőbb közjogi méltóságra, a nemzet egységét kifejező államfőre vonatkozó átfogó szabályozást. A törvény valamennyi, a köztársasági elnökhöz kapcsolódó, az Alaptörvényben nem rendezett kérdést magában foglalja, így kitér a megbízatás megszűnésének az Alaptörvényben nem szereplő eljárási kérdéseire, a köztársasági elnök javadalmazására, a munkaszervezetre, az elnök és hivatala elhelyezésére, az államfő személyi védelmére, valamint a volt köztársasági elnökök juttatásaira is.

A másik két elfogadott törvény új fejezetet nyit az ombudsmani jogvédelem történetében. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény az Alaptörvény alapján egységes biztosi rendszert hoz létre, az ombudsman a jövőben valamennyi alapjog tekintetében alapjogvédelmi tevékenységet lát el. Az alapvető jogok biztosának hatásköre egyesíti és – egyes, más alkotmányos szervek által is ellátott hatáskörökkel kapcsolatos párhuzamosságokat megszüntetve – egységesíti három korábbi országgyűlési biztos hatásköreit, emellett több vonatkozásban bővülnek is a biztos eljárási lehetőségei.

A parlamenti vita során a törvényben tovább erősödött az alapjogvédelem szintje: egyrészt több szervre is kiterjedhetnek az ombudsman vizsgálati jogosítványai, másrészt az alapvető jogok biztosa speciális környezetvédelmi hatásköröket kapott annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek védelme minél hatékonyabban valósulhasson meg. Az új törvényi szabályozás alapján az eddiginél hatékonyabb és koncentráltabb védelmet kaphatnak az alapvető jogok, és Magyarország az alapvető jogok biztosának új struktúrájú intézményét jelölve jó esélyekkel pályázhat az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságánál a legmagasabb szintű nemzeti emberi jogi intézményi státusz elnyerésére.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján a személyes adatok védelmével és az információszabadsággal összefüggő feladatokat 2012. január 1-jétől – az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően – az adatvédelmi biztos helyett a teljes függetlenséget élvező Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el. E hatóság vezetőjének kinevezési rendje európai mintákon alapul: lényegileg azonos megoldást követ Ausztria és Hollandia, valamint egyes skandináv államok is hasonló szabályozást alkalmaznak.

NGM/ AZ OECD NEMZETI TANÁCS ALAKULÓ ÜLÉSE

Kedden tartotta alakuló ülését az OECD Nemzeti Tanács, amelyet Hidvéghi Balázs, az NGM nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára sikeresnek és előremutatónak értékelt az ülést követő sajtótájékoztatón.

Az OECD Nemzeti Tanács általános feladata, hogy elősegítse Magyarország hatékony részvételét az OECD-ben és szakmai támogatást nyújtson Magyarország OECD tagságából eredő kötelezettségeinek teljesítéséhez. Hidvéghi Balázs, az OECD Nemzeti Tanács elnöke rámutatott: a Nemzeti Tanácsot életre hívó kormányhatározat meghatározza azt, hogy Magyarországon az OECD munkájában érintett tárcáknak, háttérszervezeteknek és egyéb független intézményeknek együtt kell működniük egy tanács keretében. Hangsúlyozta: a Kormány megalakulásakor elhatározta, hogy új alapokra helyezi a szervezettel való együttműködést. Kiemelte, hogy az elmúlt egy évben több területen is együttműködés alakult ki a magyar Kormány és az OECD között. A Széll Kálmán terv és a Magyary Program kidolgozása kapcsán is rendszeresek az egyeztetések. Ezen együttműködési területeket szeretnénk a jövőben tovább bővíteni.

Bővebben itt!

VM: ELFOGADTÁK A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKDÍJAT (CHIPSADÓT)

Az Országgyűlés elfogadta a népegészségügyi termékadóról, közismertebb nevén a chipsadóról szóló törvényt. A döntés fő oka a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban is rendkívül  rossz  egészségi állapota.

A  Vidékfejlesztési Minisztérium szerint  a népegészségügyi termékdíj bevezetésének egyik hasznos hozadéka  a magyar gyümölcstermelés fellendülése lesz. Az egészséges táplálkozási szokások támogatása a hazai mezőgazdasági termékeknek kedvez,  segíti a helyi termelés és az élelmiszerbiztonság megerősítését. Az új adónemet szeptember 1-jével öt termékcsoportra vetik ki, ezeknél a termékdíj mértéke: a megengedettnél több cukrot tartalmazó üdítőitaloknál literenként 5, energiaitaloknál viszont – ahol a koffeintartalom a mérték - ugyanezen mennyiségnél 250 forint. Az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében kilogrammonként 100 forint, sós snackeknél és az ételízesítőknél  200 forint a termékdíj.
 
A törvény alapján üdítőitalnak minősül a 25 százalék gyümölcstartalomnál kevesebbet, cukorból viszont 100 milliliterenként 8 grammnál többet tartalmazó ital, kivéve a sűrítményeket, koncentrátumokat, szörpöket. Energiaitalnak az számít, amely 100 milliliterenként 10 milligrammnál több koffeint tartalmaz. A sós snackek után akkor kell termékadót fizetni, ha sótartalmuk meghaladja 100 grammonként az 1 grammot. Az ételízesítők közül pedig azok adókötelesek, amelyek sótartalma meghaladja az 5 grammot 100 grammonként. Nem adókötelesek a gyermektápszerek, a ketchup, a mustár és azon sózott ételesítők, amelyek sótartalma nem haladja meg a 15 grammot. Ugyancsak nem kell népegészségügyi termékadót fizetni a levesek és mártások után. A termékdíj kizárólag az előrecsomagolt termékekre vonatkozik, úgynevezett egyfázisú adóról van szó, ami azt jelenti, hogy az áruk értékesítőinek kell befizetniük az adóhatósághoz. A termékdíj megfizetése alól többek között azok kaphatnak mentességet, akik éves szinten 50 kg, illetve 50 liternél kevesebbet adnak el az érintett termékekből. Az adóból 20 milliárd forint bevételre számít a költségvetés.


NfM/Bencsik részt vett a dunamenti erőmű új blokkjának avatásán

A GDF SUEZ százhalombattai beruházása nemcsak illeszkedik a kormányzati törekvésekhez, hanem némiképp meg is előlegezi a Nemzeti Energiastratégiában foglalt célkitűzéseket – hangsúlyozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a Dunamenti Erőmű új, 407 MW-os erőművi blokkjának avatásán, Százhalombattán.

Bencsik János kifejtette, hogy a kormány akár már holnapi ülésén elfogadhatja a Nemzeti Energiastratégiát, amely az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzésével, a hazai szénbázisú villamosenergia-termelés részarányának szinten tartásával és a zöld technológiákból származó villamosenergia-termelés arányának és mennyiségének a növekedésével számol. Így az elkövetkező évtized átmeneti időszakában, az évi mintegy másfél százalékos növekedéssel tervezett villamosenergia igény csak a kiváló hatékonyságú, földgázalapon működő erőművek termelése mellett elégíthető ki. Az elöregedett, alacsony hatásfokú hazai erőmű állomány korszerűsítése, fokozatos cseréje ezért megkerülhetetlen.

Bencsik János hangsúlyozta, hogy az átadott beruházás a hazánk előtt álló feladatok sikeres végrehajtása szempontjából példaértékű, hiszen nem egy zöldmezős fejlesztés avattak fel, hanem egy korábban létesített energiatermelő infrastruktúra korszerűsített blokkját helyezték üzembe. A költséghatékony beruházás következtében 280 MW új kapacitás lép be a hazai villamosenergia-termelésbe, miközben 36 százalékról 57 százalékra ugrik az energia átalakítás hatásfoka, és ezzel együtt 36 százalékkal csökken az üvegházgáz kibocsátás mértéke.

Bővebben itt!

NEFMI: BŐVÜLHET A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NEMZETI JEGYZÉKE

A Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága ülésén a benyújtott három felterjesztés kapcsán azt a javaslatot hozta, hogy azok kerüljenek fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A felterjesztésekről, a Bizottság javaslatát figyelembe véve, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hozza majd meg a végső döntést. A nemzeti jegyzékre javasolt örökség-elemek a következők: Emmausz Bólyban – húsvéthétfői népszokás; Pünkösdi templomdíszítés Mendén –  tavaszköszöntő egyházi szokás; Tikverőzés Mohán –  maszkos, alakoskodó, farsangi szokás.

Amennyiben az elemek fölkerülnek a nemzeti jegyzékre, immár tizenegy örökség-elem szerepelhet a listán. A korábban felvett elemek: A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége; Busójárás Mohácson –  maszkos farsangvégi télűző szokás; A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya; Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc; Mezőtúri fazekasság; A magyar solymászat; A halasi csipkevarrás élő hagyománya; Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése.

Az UNESCO – az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezete – 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amelynek célja a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. A Magyar Parlament 2006-ban ratifikálta az egyezményt, így hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába.

NEFMI: KÍNAI-MAGYAR OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS TALÁLKOZÓ BUDAPESTEN

Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hétfőn Budapesten találkozott Belső-Mongólia kínai autonóm tartomány Csao Zsenghaj főtanácsadó által vezetett küldöttségével.

Hammerstein Judit a megbeszélésen kiemelte a kétoldalú kulturális és oktatási együttműködés több konkrét elemét, illetve azt, hogy a magyar kormány megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a magyar–kínai kapcsolatoknak, amit az elmúlt hónapok diplomáciai eseményei is bizonyítanak. Dux László hangsúlyozta, hogy a találkozó kiváló alkalom a két fél közötti oktatási és tudományos kapcsolatok áttekintésére és azok továbbfejlesztésére, hozzátéve, hogy mongolisztikai tanulmányokkal és kutatásokkal három magyar tudományos és felsőoktatási intézmény is foglalkozik. A találkozón több konkrét kulturális és oktatási együttműködés is körvonalazódott, és a felek vállalták, hogy segíteni fogják megvalósulásukat.


HM: ELISMERÉS AZ 53. LOURDES-I NEMZETKÖZI KATONAI ZARÁNDOKLAT RÉSZTVEVŐINEK

Hende Csaba honvédelmi miniszter és Simicskó István, a tárca parlamenti államtitkára elismerésben részesítette az 53. Lourdes-i Nemzetközi Katonai Zarándoklat sikere érdekében tevékenykedő katonákat.

A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere az 53. Lourdes-i Nemzetközi Katonai Zarándoklat sikere érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül a Szolgálati Érdemjel ezüst fokozatát adományozta Kiss Attila őrnagynak, a Szolgálati Érdemjel bronz fokozatát Rikkers Attila főtörzsőrmesternek. Elismerő oklevélben részesítette Porcsin Gyula honvéd tisztjelöltet. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára emléktárgyat adományozott Toldi Miklós törzszászlósnak, Kerekesné Fuli Anikó főtörzsőrmesternek, Tőzsér Sándor főtörzsőrmesternek, Tóth Sándor törzsőrmesternek.

Mindannyiunk lelkét megérintette a szent hely hangulata!- emlékezett az 53. Nemzetközi Katonai Zarándoklatra Simicskó István, aki szintén ott volt Lourdes-ban annak a kilencvenfős magyar csoportnak a tagjaként, amelyet Bíró László tábori püspök atya vezetett. Simicskó kiemelte: a gazdasági nehézségekkel terhelt világban fontos az, hogy lélekben megerősödjünk. Egy kegyelmi állapot az, amely azon a szent helyen tapasztalható. Valamennyi résztvevő számára nagy élmény volt.

NGM: 35 ÉVRE KÉSZÍTETT INFLÁCIÓS ELŐREJELZÉS (2011. JÚLIUS)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 35 évre készített inflációs előrejelzést tett közzé.

Az előrejelzés elérhető itt!

UNIÓS ELNÖKSÉG
www.eu2011.hu

NFM: STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŐ ELNÖKSÉGI EREDMÉNYEK AZ ENERGETIKÁBAN ÉS A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN

Hatékonyan járultunk hozzá az erős, versenyképes Európa kiépítéséhez az elnökségi félév alatt is – jelentette ki Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki az Európai Parlament Iparért, Kutatásért és Energiáért Felelős Bizottsága (ITRE), majd Regionális Fejlesztési Bizottsága (REGI) előtt számolt be az elért eredményekről hétfőn Brüsszelben.

Kovács Tamás Iván a bizottsági értékeléseken elmondta: az elmúlt hat hónapban olyan stratégiai kérdéseket tárgyaltak az uniós döntéshozók, amelyek évtizedekre meghatározhatják az energetikai és kohéziós szakpolitikák jövőjét, a lehetséges irányokat és a kitűzött célok eléréséhez szükséges eszközrendszert. A magyar elnökség maradéktalanul eleget tett vállalásainak, és jól teljesített a válsághelyzetek kezelésében is. Az energetikai kérdésekben mindenki számára megnyugtató és elfogadható, uniós szintű kompromisszum alakult ki – tájékoztatta az Iparért, Kutatásért és Energiáért (ITRE) Felelős Bizottságot. Felidézte, hogy a februári Energia Tanácson a rövid-, közép- és hosszú távú prioritásokat meghatározó következtetéseket fogadtak el a közös energiastratégiában a 2020-ig tartó időszakra. A tagállamok 2014-es határidőt szabtak maguknak az egységes belső piac létrehozására, és elkötelezték magukat amellett, hogy a rákövetkező évre teljesen felszámolják az energiaszigeteket.

Az elnökség gyorsan és hatékonyan reagált a fukusimai balesetre, megfelelően kezelte az észak-afrikai politikai bizonytalanság hatásait. A márciusban összehívott rendkívüli tanácsülésen a résztvevők megvitatták az energiaágazat helyzetét és az események energiapiaci következményeit. Kifejezték támogatásukat az európai atomerőművek átfogó biztonsági értékeléseinek elkészítéséhez és transzparens lefolytatásához. Az önkéntes stressz teszteket az Unió tagállamai 2011. június elsejétől el is indították. A magyar elnökség hathatós hozzájárulásával haladtak előre olyan jelentős együttműködések, mint az Észak-Dél Energiafolyosó, a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúrahálózat-fejlesztési program.

A Regionális Fejlesztési Bizottság előtt Kovács Tamás Iván arról számolt be, hogy az átfogó elnökségi stratégián belül a kohéziós politika kulcsfontosságú szerepet vitt. Elismertségének széleskörű növekedését elősegítette, hogy a kérdéskört sikerült magas politikai szintre emelni. Egy erősebb Európa fenntartható növekedést, foglalkoztatást és versenyképességet igényel. A kohéziós politikát úgy érdemes erényeit megtartva alakítani, hogy hatékonyabban tudjon reagálni az újfajta kihívásokra, és alapvető eszköze legyen az Európa 2020 Stratégia végrehajtásának – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a májusi kétnapos informális miniszteri találkozón a tárcavezetők a Területi Agenda 2020 elfogadásával nemcsak a területfejlesztés új alapjait fektették le, hanem valamennyi uniós politika számára közös vezérelvet is meghatároztak. Arról is döntöttek, hogy a hatékony kohéziós politika érdekében rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok és a régiók számára, ugyanakkor eredmény-orientáltabbá kell tenni a szakpolitikát.

NFM: AZ EGYIK LEGSIKERESEBB ELNÖK VOLT MAGYARORSZÁG A KÖZLEKEDÉS TERÉN AZ EP-BIZOTTSÁG SZERINT

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár a magyar elnökség közlekedéspolitikai eredményeiről számolt be az Európai Parlament szakbizottsága előtt Brüsszelben. Kifejtette, hogy Magyarország a spanyol és belga triótársak munkájára építve szinte kivétel nélkül teljesítette ambiciózus közlekedési céljait. A bizottsági értékelés szerint az elmúlt félév az egyik legsikeresebb elnökségi időszak volt a közlekedéspolitikában.

Völner Pál elmondta, elnökként Magyarország arra törekedett, hogy segítse az erős és versenyképes Európai Unió megteremtését, egy fenntartható, korszerű, versenyképes közlekedési rendszer létrehozását. Ő is úgy értékelte, hogy a kitűzött célokat sikerült elérni. Hangsúlyozta: a magyar elnökség parlamentbarát kívánt lenni. Egyúttal méltatta az EP együttműködését, amelynek köszönhetően több témában sikerült megállapodásra jutni a magyar félév alatt.

Völner Pál az eredményeket ismertetve beszélt az Európát behálózó közlekedési hálózat felülvizsgálatáról, amelynek keretében a tagországok szakminiszterei az elmúlt félév alatt kiemelten foglalkoztak a hálózattervezéssel és a finanszírozással. Olyan kompromisszum van kialakulóban, amelynek alapján nőhetnek az erre jutó források. Szintén kiemelt dosszié volt a közlekedési fehér könyv, javaslatgyűjtemény. Elmondta, hogy az erről szóló vitában a tagállami felszólalók összességében üdvözölték az Európai Bizottság hosszú távra szóló útitervét, bár nem értettek egyet annak minden elemével. A lezárt ügyek közül kiemelte az Eurovignette irányelv módosítását. Hangoztatta: az EP végszavazásával jóváhagyott szabályozás „az első lépés a szennyező fizet elvének a közúti közlekedésben történő érvényesítésére”.

Völner Pál kiemelte az egységes vasúti térrel foglalkozó irányelvre vonatkozóan, valamint a belvízi hajózás kérdésében a tagországok között elért politikai megállapodást. Beszámolt arról, hogy lépéseket tett az elnökség az úgynevezett egységes európai égbolt megvalósítása felé. Megemlítette azt is, hogy magyar elnökségi feladat volt az uniós műholdas navigációs programok (köztük a Galileo) végrehajtásának félidős felülvizsgálata - ennek keretében az EU megerősítette elkötelezettségét a programok iránt. Kiemelte az államtitkár a szintén a magyar elnökség prioritásai közé tartozó Duna-stratégiát is. A meghallgatáson felszólaló képviselők egyöntetűen méltatták a magyar elnökség munkáját, külön sikereként értékelve, hogy annak nehéz dossziékkal volt dolga. Simpson bizottsági elnök úgy fogalmazott, sikerült olyan területeken is előrelépni, amelyeken a miniszteri tanács és a parlament közötti kapcsolat évek óta rossz volt.

ORSZÁGGYŰLÉS
KÖVÉR: JELENTŐS ÉS RENDKÍVÜLI IDŐSZAKON VAN TÚL AZ ORSZÁGGYŰLÉS
Kövér László az Info Rádiónak adott interjújában elmondta: rendkívüli és jelentős törvényhozási időszakon vannak túl. A jelenlegi Országgyűlés az objektív mutatószámok szerint felülmúlta az előző két ciklus parlamentjének a tevékenységét.

Kövér László közölte: az Országgyűlés az elmúlt egy éves tevékenysége során 266 törvényt és 170 határozatot fogadott el. Ez 224 százaléka a 2002-2006-os ciklus teljesítményének, és 139 százaléka az azt követőnek. Elmondta: „nem csupán a számok nyelvén volt ez egy nagyon intenzív és jelentős törvényhozási időszak, hanem a törvényjavaslatok súlyát, az ország működésére, életére gyakorolt befolyását illetően is egy rendkívülinek mondható esztendő van mögöttünk”. Az utóbbi fél évben még inkább „hajszolt”, „rángatózó” volt a törvényhozás. Ez nem folytatható tovább, és jogos az ellenzéki képviselők aggodalma - még akkor is, ha nem mindig őszinte -, hogy szeretnének több időt fordítani a felkészülésre, a törvényjavaslatok megvitatására.

Kövér László beszélt arról: néhány uniós országhoz hasonlóan Magyarország is a katasztrófa szélén volt, de most már elmozdult erről a pontról; mint fogalmazott, „jócskán beljebb jöttünk a veszélyzónából”. Az Európai Unió gazdasága is nagy problémákkal küzd, nem került ki a veszélyzónából. „Mi a magunk speciális veszélyzónájából, amit Gyurcsány Ferencék kreáltak nekünk, abból (...) rendesen eltávolodtunk”. „Ma úgy néz ki, hogy Magyarország ellenkező irányba úszik, mint ahogy az Európai Unió tagállamai sodródnak. Mi relatíve egyre jobb helyzetbe kerülünk, miközben persze bajaink sokkal lassabban enyhülnek” - fogalmazott. A parlament működési rendje kapcsán emlékeztetett arra, hogy régóta szorgalmazza annak átgondolását, s ezzel kapcsolatos elképzelését ősszel előterjeszti, ha látja erre a fogadókészséget. Megjegyezte, nem valószínű, hogy lesznek nagy pihenők a következő időszakban, ugyanis a kormány törvényalkotási terve 67 pontból áll.

NFM/Fellegi: a végéhez közelednek a kvótaértékesítési előkészületek

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egy írásbeli kérdésre adott válaszában úgy fogalmazott, hogy az államnak idén a piaci árak alakulásának függvényében 6-8 milliárd forintos bevétele származhat a szén-dioxid kvóta értékesítéséből, az előkészületek a végéhez közelednek.
A miniszter Oláh Lajosnak (MSZP) adott válaszában leszögezte, hogy az értékesítés 2011 második felében várható tőzsdei és aukciós úton. Mint írta még, a kormány folytatja a kiotói kibocsátási jogosultságok közvetlen értékesítését is. Tárgyalásokat folytatnak minden lehetséges vevői körrel, így államokkal, közvetítőkkel, végfelhasználókkal, tőzsdei kereskedésben érintett cégekkel, kvótakereskedelmet folytató vagy abban bármilyen formában érdekelt vállalkozásokkal is. A megbeszélések az értékesítés valamennyi formájára kiterjednek.
Fellegi Tamás a válaszában úgy fogalmazott, hogy alapvető fontosságú, hogy Magyarország nemzetközi és üzleti hírnevét ne veszélyeztessék a korábbi években előfordult "kétes esetekhez" hasonló ügyletek. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az előző kormányzati időszakban többszörösen megingatott bizalmat visszaszerezze és az ügyletek a várakozásnak megfelelően sikeresek legyenek.

ÚJ ELFOGADOTT TÖRVÉNYEK

ÁTALAKUL A KÖZFOGLALKOZTATÁS

Az Országgyűlés hétfő este elfogadta Pintér Sándor javaslatát a közfoglalkoztatás átalakításáról. A javaslatot a kormánypártok támogatták, az MSZP és az LMP nem, a Jobbik tartózkodott.
ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK - Az álláskeresési járadékot az eddigi 270 helyett legfeljebb 90 napig folyósítják majd, egy nap folyósítási időhöz pedig öt helyett tíz nap jogosultsági idő szükséges ezután. A járadék összegének felső határa a minimálbér lesz annak 120 százaléka helyett. Az eddig az álláskeresési járadék lejárta után - illetve az ahhoz szükséges jogosultsági idő hiányában - igénybe vehető álláskeresési segély megszűnik, pontosabban a jövőben csak azok kaphatnak ilyen ellátást, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé. A nyugdíj előtti álláskeresési segély összege a minimálbér 40 százaléka.
BÉRPÓTLÓ JUTTATÁS - A - korábban rendelkezésre állási támogatásnak hívott - bérpótló juttatást a jövőben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak nevezik. Erre csak azok lesznek jogosultak, akik átmenetileg a közfoglalkoztatásban sem tudnak munkát végezni.
ELLÁTÁSOK ÖSSZEGÉNEK CSALÁDON BELÜLI MAXIMALIZÁLÁSA - Meghatározták ugyanakkor a megélhetéshez szükséges pénzbeli ellátások - vagyis a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély - együttes összegének maximumát, amelyeket a nem foglalkoztatottak jogán kaphat egy család. Ezt azzal indokolta a kormány, hogy a támogatás ne ösztönözzön a munkavégzés ellen. A jövedelemhatárt a családi fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok és a nyugdíjminimum 90 százalékának szorzata adja; becslések szerint így egy kétgyermekes család esetében nagyjából 90 ezer forintban maximálnák a szociális támogatást.
MÁS TELEPÜLÉSEN FELKÍNÁLT KÖZMUNKA - Az álláskeresők a más településen felkínált közmunkát csak a jegyző által igazolt indokkal - kiskorú gyermek gondozására, közeli hozzátartozó ápolására hivatkozva - utasíthatják vissza, ellenkező esetben a foglalkoztatást helyettesítő támogatást megvonják tőlük. A közmunka akkor számít megfelelőnek, ha munka- és a lakóhely közötti oda- és visszautazás időtartama nem haladja meg a három órát, tíz éven aluli gyermekét nevelő nő, illetve a tíz éven aluli gyermekét egyedül nevelő férfi esetében a két órát, és a foglalkoztató biztosítja az utazás költéségét.
LAKÓHELYTŐL TÁVOLI KÖZMUNKA - A törvény azonban lehetőséget ad arra is, hogy ennél messzebbre vezényeljék a közmunkásokat, ebben az esetben a foglalkoztató köteles térítésmentes szállást és étkezési lehetőséget biztosítani. Ezáltal - olvasható a belügyminiszter indoklásában - lehetővé válik akár jelentős számú közfoglalkoztatott átcsoportosítása az éppen szükséges közmunkákra.
KÖZFOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY - Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető, s arra több esetben nem vonatkozik a Munka törvénykönyve. A közfoglalkoztatási bér adóköteles, a közfoglalkoztatottnak adható juttatások - így a szállás és az étkezés - ugyanakkor adómentesek. A munkaerő-kölcsönzés részletes szabályait a kormány rendeletben határozza meg.
KÖZFOGLALKOZTATÓ - A törvény szerint közfoglalkoztató lehet helyi és kisebbségi önkormányzat, költségvetési szerv, az állam vagy önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, egyház, civil és közhasznú szervezet, erdőgazdálkodó, vízitársulat, valamint a vasúttársaság. Emellett a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy önkormányzatok közfoglalkoztatási célra ingyen vagyonkezelésbe kapjanak állami földeket.
LAKÓKÖRNYEZET REDNBEN TRATÁSA - A jogszabály felhatalmazást ad továbbá az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák a rendszeres szociális segélyben részesülőkre vonatkozó előírásokat. Így a segélyezés feltétele lehet a lakókörnyezet rendben tartása.
RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY - A rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a legalacsonyabb nettó közfoglalkoztatási bér 90 százalékát. Kimondták, hogy rendszeres szociális segélyt életkoránál fogva az kaphat, aki a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti (eddig az 55 év felettiek voltak erre jogosultak).
FOGLALKOZTATÁSI ÉS KÖZFOGLAKOZTATÁSI NYILVÁNTARTÁS - Létrejön a foglalkoztatási és közfoglalkoztatási nyilvántartás azzal a céllal, hogy információt adjon az álláskeresők által igénybe vett munkaerőpiaci szolgáltatásokról, képesítésükről és a közfoglalkoztatásban való részvételükről.
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép életbe, ugyanakkor legtöbb rendelkezése szeptember 1-jétől, egyes pontjai pedig 2012. január 1-jétől hatályosak.
ÚJ KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNYT FOGADTAK EL
Hétfő este elfogadta az országgyűlés az új közbeszerzési törvényt, mely áttekinthető szabályozása révén jobban szolgálja majd a közbeszerzés alapvető céljait: a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítását.
A jogszabály szerint az ajánlatkérők, illetve a gazdasági szereplők - az ajánlattevők - jóhiszeműen, tisztességesen kötelesek eljárni, és a jogaikat csak rendeltetésszerűen gyakorolhatják.
Közbeszerzést lehet, illetve kell kiírni árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, továbbá építési- és szolgáltatási koncesszióra. Nem kell alkalmazni a törvényt azoknál a beszerzéseknél, amelyek az ország biztonságát érintik.
A közbeszerzés értékének vagy az uniós, vagy pedig a nemzeti értékhatárt kell elérnie, ez alatt nem kötelező az ajánlati felhívás közzététele. A kormány az általa felügyelt területeken központosított közbeszerzést rendelhet el, és az Egészségbiztosítás Alapból finanszírozott szervezeteknél is alkalmazható a központosított közbeszerzés. Az ajánlatkérőknek a hirdetményeket elektronikus úton kell megküldeniük a Közbeszerzési Hatóságnak. Az ajánlatkérők a szerződés teljesülésétől számított öt évig kötelesek megőrizni a közbeszerzések dokumentumait.
A törvény részletezi az uniós és a nemzeti értékhatárt meghaladó eljárások típusait, illetve azok részletszabályait is tartalmazza. Például az ajánlatkérő kiírhatja a közbeszerzést akkor is, ha ahhoz támogatásból igényelt forrást, de erre a felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
A közbeszerzési törvények örök témája az, hogy mennyi pénzt kérhet az ajánlatkérő a dokumentációért. Az új törvény a dokumentáció előállításának és az ajánlattevők részére történő eljuttatásának a költségét határozza meg alapnak. Visszajár a dokumentáció ellenértéke akkor, ha az ajánlatkérő visszavonja a felhívást, ha az eljárás eredménytelen, vagy pedig ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség végéig nem hirdet eredményt.
Nem lehet ajánlattevő az, aki 2010. szeptember 15. után kötött szerződés alapján az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot. Ugyancsak kizárt az ajánlattevők sorából az, aki korábbi közbeszerzésen hamis adatot szolgáltatott.
Az ajánlatok értékelési szempontjai a régiek: vagy a legolcsóbb, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet a nyertes.
A törvény három esetet sorol fel a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szerződések semmisségére. Ezek: ha mellőzték a kötelező közbeszerzést, ha hirdetmény nélküli tárgyalásos szerződést folytattak le, holott nem álltak fenn annak a feltételei, végül pedig ha a szerződéskötési moratórium alatt kötötték meg a szerződést.
A jogorvoslati beadványokat továbbra is - három biztosból álló tanácsban - a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) bírálja el. A döntőbizottság előzetes döntéshozatalt kérhet az Európai Bíróságtól. A jogegység biztosítására a valamennyi biztost magába foglaló összkollégium működik a KDB keretében. A döntőbizottság határozatai ellen jogorvoslattal lehet élni a bíróságnál.
A törvény az Országgyűlés alá rendelt szervezetként határozta meg a Közbeszerzési Hatóságot, amely a Közbeszerzések Tanácsának utódja lett. Az indok az, hogy a kormány maga is aktív szereplője a közbeszerzési piacnak, így a felügyelő szervezet nem járhatna el pártatlanul, ha kormányhivatalként működne.  A Közbeszerzési Hatóság keretében működik ezután a Tanács, amely továbbra is az állam, az ajánlatkérők és az ajánlattevők képviselőiből áll. A Tanács választja meg a Hatóság elnökét, mégpedig öt évre.
ÁTALAKUL AZ OMBUDSMANI REDNSZER (SARKALATOS)
Az Országgyűlés hétfőn sarkalatos törvényben egységesítette az ombudsmani rendszert. A jövő évtől életbe lépő változtatások részeként a korábbi négy ombudsmant az alapvető jogok biztosa váltja, aki a hatóságok és a közszolgáltatást végző szervek mellett kivételesen cégeknél, bankoknál, vagy társadalmi szervezeteknél is folytathat eljárást.
Az alapvető jogok biztosa az országgyűlési biztos, a kisebbségi biztos és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja lesz, munkáját pedig két helyettes segíti. A biztosok személye nem változik, az adatvédelmi ombudsman intézménye azonban megszűnik, feladatait hatóság veszi át.
Az ombudsman 2012-től az állampolgárok nagyobb csoportját érintő, súlyos alapjogsérelem esetén indíthat eljárást hatóságnak nem minősülő szervezeteknél, aminek során felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.
Az elfogadott előterjesztés alapján az alapvető jogok biztosa miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese. Helyettese államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. Az alapvető jogok biztosát naptári évenként negyven munkanap, helyettesét harmincöt munkanap szabadság illeti meg az anyag alapján.
Az alapvető jogok biztosa a jelenlegi ombudsmannál határozottabb, erősebb és következetesebb hangon szólhat a nyilvánossághoz. A biztosnak kiemelt figyelmet kell fordítania a gyermekek, a Magyarországon élő nemzetiségek, valamint  a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésére.
Az ombudsmani intézmény egységesítésre az új alaptörvény adott felhatalmazást. Ennek alapján az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választhatja meg az alapvető jogok biztosát, akinek hatásköre az alapvető jogok körüli visszásságok kivizsgálására és kivizsgáltatására terjed ki. A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét a jövőben az alapvető jogok biztosának helyettesei felügyelhetik, míg az adatvédelmi ombudsman helyébe független hatóság lép.
TÖRVÉNY AZ INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOGRÓL ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁGRÓL (SARKALATOS)
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló sarkalatos törvényt, melynek az alapjogok érvényesítése érdekében meghatározza az információs jogok tartalmát és biztosítsa e jogok hatékony érvényesülését.
A törvény elfogadásával döntöttek róla, hogy az adatvédelmi ombudsman helyébe lép a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amely a jövő évtől akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal történő visszaélést.
A jogszabály új fórumot hoz létre az adatkezelőkkel történő kapcsolattartásra, az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök konferenciáját az adatvédelmi hatóság elnöke vezetheti. Az új hatóság feladatkörében nem utasítható, azokat kizárólag az Országgyűlés jelölheti ki számára, míg vizsgálatait bejelentés alapján, de hivatalból is lefolytathatná. A törvény emellett annak lehetőségét is megteremti, hogy a hatóság díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül.     A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezheti ki kilenc évre olyan jogi végzettségű személyek közül, akik az adatvédelmet vagy az információszabadságot érintő eljárások ellenőrzésében legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkeznek, vagy e területek valamelyikén tudományos fokozatot szereztek.  A törvény alapján a hatóság egyszerre járhat el a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok megismerésével összefüggő ügyekben. A jogszabály az információs jogokhoz sorolja például a közfeladatot ellátó szervek azon kötelezettségét, amely a közélet működésének átláthatósága szempontjából alapvető jelentőségű adatok elektronikus úton történő közzétételét várja el.
A személyes adatok kezelését főszabály szerint továbbra is két jogalapon teszi lehetővé: az érintett — előzetes tájékoztatáson alapuló — önkéntes hozzájárulása alapján, vagy kötelező jelleggel: törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból.
KÖLTSÉGVETÉS MÓDOSÍTÁSA (STABILITÁSI ALAP)
A képviselők elfogadták a költségvetés módosítását hétfő este, így végleg elvonták a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt összegeket, 182,1 milliárd forinttal csökken a költségvetési fejezetek ez évi előirányzata, a tervezett hiány mértékét nem érinti a zárolás.
Az évközi gazdasági folyamatok áttekintése során világossá vált, hogy az adóbevételek elmaradhatnak a tervezettől, ezen felül egyes kiadási előirányzatok teljesülése is meghaladhatja a költségvetési törvényben jóváhagyott összeget. A szigorú költségvetés érdekében hozták meg ezt a lépést, amelynek jelentős része, 187 milliárd forint a minisztériumok költségvetéséből kerül az alapba.
A külső gazdasági folyamatok, a likviditási hiány szükségessé teszik, hogy a költségvetést felkészítsék a kockázatokra. Az országnak hitelességet, gazdasági növekedést, deficitet kell tartania, hogy a versenyképesség növekedjen.  A kormány elkötelezett a fenntartható államháztartási gazdálkodás és az államadóság csökkentése mellett. Az európai gazdaságban zajló folyamatok - Görögország és Portugália válsága, és az ugyancsak eurozóna tag Szlovénia gazdaságának lassulása -, valamint a beinduló közmunkaprogramok és az otthonvédelmi akcióterv együttesen szükségessé teszik a stabilitási alap végleges zárolását.
TÖRVÉNY A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁGRÓL, EGYHÁZAKRÓL (SARKALATOS)
Kedd hajnalban elfogadta a parlament az új egyházügyi törvényt, amellyel tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
A jogszabály értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.
Az eredeti javaslat még három kategóriát rögzített: a bevett, illetve elismert felekezeteket, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, illetve további olyan egyházakat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek, és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az utóbbi két kategóriát azonban végül nem vezették be, és a törvényben csak az említett 14 egyházat rögzítették. A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet majd, kétharmados többséggel. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti.
A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; ha tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; ha legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon; ha az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; ha a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; valamint ha tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát. A legalább ezer tag meglétére vonatkozó kritériumot az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslata törölte.
A kormány a törvény alapján egyháznak nem minősülő, közfeladatot ellátó szervezetekkel legkésőbb december 31-ig megállapodást köthet.
 A törvény szerint az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős tárcavezetőnek a Ház elé kell terjesztenie annak az egyháznak a megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó javaslatot, amely felhagy a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezik. Jogutód nélkül akkor szűnik meg egy egyház, ha feloszlását legfőbb szerve kimondta. Az a korábban javasolt passzus azonban, hogy a bíróság - majd a módosítások nyomán a parlament, illetve miniszter - törölheti a nyilvántartásból azt az egyházat, amelynek tevékenysége az alaptörvénnyel ellentétes, jogszabályba ütközik, illetve amelynek tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vétel nem történhetett volna meg, nem szerepel a jogszabály végső változatában.
A jogszabály keretet biztosít ahhoz, hogy "az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal". Garantálja továbbá, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatás költségeit - külön törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások alapján - az állam biztosítja, míg a közoktatási intézmény köteles a dologi feltételeket és más, kötelező iskolai foglalkozásokkal nem ütköző időpontot, az egyház pedig hitoktató, illetve hittanárt biztosítani.
Az egyházak a kormánnyal kötött megállapodás alapján külön jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön-és kórházlelkészi szolgálatot vagy más speciális szolgálatot is végezhetnek.
ÚJ TÖRVÉNY A KIEMELT JELENTŐSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK CSŐDELJÁRÁSÁNAK ÉS FELSZÁMOLÁSÁNAK KÜLÖNLEGES SZABÁLYAIRÓL
Az Országgyűlés hétfő este elfogadta a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló kormánypárti törvényjavaslatot. A jövőben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény általános szabályaitól eltérő szabályok érvényesülhetnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre.

Közérdek, gazdaságpolitikai érdek, a közszolgáltatások biztonságosságához fűződő elvárások fűződnek ahhoz, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vállalkozások adósságrendezése, hitelezőikkel való megegyezése, reorganizációjuk, kiemelt ügyként valósuljon meg. Ha pedig a vagyonhiányuk és fizetésképtelenségük nem szüntethető meg, akkor a jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint, a felszámolás hatékonyabb szakmai kontrolljával történjék.

Az eltérések csak ott indokoltak, ahol ezen vállalkozási kör tevékenységének sajátos jellege, stratégai, biztonsági megfontolások vagy a közszolgáltatásokkal összefüggő szempontok ezt indokolják.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások vagyonfelügyelőjeként és felszámolójaként állami felszámoló társaság jár el, amely feladatra a Kormány csak az ilyen tevékenységi profillal rendelkező, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságot jelölhet ki.

A törvény főként a felszámolási eljárásra nézve mond ki sajátos szabályokat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások tekintetében.

A törvény azt az esetkört is rendezi, amikor a fizetésképtelenség már nem szüntethető meg, a cég annyira vagyonhiányos, illetve veszteséges, hogy gazdaságpolitikai cél és közérdek a piacról történő minél gyorsabb kivezetése. A javaslat elősegíti, hogy a felszámolás ezekben az esetekben rövidebb határidővel fejeződjön be.
EGYES ELEKTRONIKUS TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA (MÉDIATÖRVÉNY)
Több ponton változtatott a médiatörvényen hétfőn az Országgyűlés az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításával, így a jogszabály alapján kiszabott bírságok és a médiahatóságnak fizetendő díjak adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
A módosítással adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fizetendő díjak, az igazgatási szolgáltatási díjak, valamint a médiatörvény által kiszabott bírságok.
A médiatörvény eddig nem tartalmazott rendelkezést arról, hogy a közszolgálati médiumok milyen médiaszolgáltatások révén látják el a feladatukat, és nem adott iránymutatást arra nézve sem, hogy mely szerv határozhat arról, hány médiaszolgáltatást és milyen műsorterjesztési megoldásokkal működtessenek. Most a médiatanácshoz telepítették ezeket a döntési jogköröket, azzal a korlátozással, hogy a testületnek konzultálnia kell e kérdésekről a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójával.
A jogszabály szerint a médiatanács - a gazdaságosság és a közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatásokat és dönthet arról, hogy fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja azok rendszerét.
A módosítás emellett lehetővé teszi, hogy az MTVA vállalkozási tevékenységet végezzen, és e jog átengedéséért ne fizessen ellenértéket a négy közszolgálati részvénytársaságnak, mivel bevételeit egyébként is a közmédiára kell fordítania.
Bekerült a törvénybe az is, hogy mivel az NMHH elnökére és elnökhelyettesére, valamint a médiatanács tagjaira egyéves, a szektort érintő elhelyezkedési tilalom vonatkozik, megbízatásuk megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi nettó jövedelmüknek megfelelő kártalanítás illeti meg őket.
L. Simon László zárószavazás előtti módosító javaslatának nyomán a Közszolgálati Testület elnökére és tagjaira nem terjed ki az az NMHH vezetőire alkalmazott szabály, hogy nem állhatnak munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával, illetve lapterjesztővel.
Változnak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács jogkörei is, amely az eddigieken túl a kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezeteit, a miniszterelnök és a szakminiszter hírközléssel és informatikával kapcsolatos előterjesztéseit, egyedi döntéseit, jogszabálytervezeteit, és az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket is véleményezheti.
Mindemellett pontosítja, hogy a rádióknak évi teljes műsoridejüket figyelembe véve 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk. Ugyancsak változás, hogy ezután nemcsak a reklámok, hanem a műsorelőzetesek hangereje sem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.
A Ház a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló úgynevezett médiaalkotmányt is pontosította. Eszerint bíróság vagy nyomozó hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme, bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben információforrásuk felfedésére kötelezheti az újságírókat. A jogszabály eddig ezt bíróság vagy hatóság számára tette lehetővé, a mostani módosítás azonban egyértelműsíti, hogy az információforrás felfedésére csak nyomozó hatóság kötelezhet.
A hírközlési tárgyú törvények módosításával a parlament egyszersmind meghatározta azokat a témaköröket, amelyekben az NMHH elnökét rendeletalkotási jogkör illeti meg. Ebbe a körbe tartoznak a többi között a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályai, valamint a frekvenciahasználati jog átruházásának szabályai is. A jogalkotási hatáskörök átadását az előterjesztők azzal indokolták: a hírközlési területen fontos, hogy a lehető leggyorsabban reagáljanak a piaci változásokra.
A digitális átállás szabályait a törvénymódosítás úgy pontosította, hogy annak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia úgy, hogy a lakosság legalább 94 százalékát elérje így a közszolgálati médiaszolgáltatás, és kiskereskedelmi forgalomban kaphatók legyenek a vételi eszközök.
TÖRVÉNY A SZABÁLYOZOTT INGATLANBEFEKTETÉSI TÁRSASÁGOKRÓL
Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) jöhetnek létre, miután az Országgyűlés elfogadta hétfőn az erre vonatkozó törvényt. A csak nyilvános részvénytársaságként működtethető társaságoknak sem társasági, sem helyi adót nem kell fizetniük, csak tulajdonosai adóznak az osztalék és az árfolyamnyereség után.
A törvény értelmében a szit a kis- és nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fekteti azért, hogy az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. Az indoklás szerint a társaságok létrejötte segítheti, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon.
A törvény szerint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságoknak legalább 10 milliárd forint induló tőkével kell rendelkezniük. Biztosítók és bankok legfeljebb a részvények és a szavazati jog 10 százalékát tulajdonolhatják.
A társaságok nemcsak ingatlanokat, hanem projekttársaságokat is vásárolhatnak. A mérlegfőösszeg legalább 70 százalékának ingatlanokból kell állnia, és a törvény szabályozza azt is, hogy ezen kívül milyen eszközöket tarthat portfóliójában a társaság.
A szit nyeresége 100 százalékát ki kell, hogy fizesse osztalékként, a projekt társaságainak nyeresége egészében a tulajdonost illeti.
VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTOTTAK: NEM LESZ ÉRVÉNYESSÉGI KÜSZÖB AZ IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK 2. FORDULÓJÁBAN
Hétfő este fogadta el az Országgyűlés az egyes választási törvényeket módosító javaslatot is, mellyel eltörölték az országgyűlési választások második fordulójára vonatkozó érvényességi küszöböt, így a 2014-ig tartandó időközi voksolások második fordulójában mindenképpen betöltik a megüresedett képviselői mandátumot, kivéve akkor, ha azonos számú szavazatot kapnak a jelöltek.
A második választási forduló érvényességi küszöbének eltörlése kiterjed az általános választásokra, így a területi listás választásra is, ezt a kiterjesztést azonban pusztán az egységes joggyakorlat érdekében teszik, 2014-től ugyanis megváltozik a választási rendszer. A mostani törvénymódosításnak így valójában az időközi választások esetében van jelentősége.
Az egyéni választókerületben időközi választás esetén az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, függetlenül attól, hogy a választáson a választókerület választópolgárai közül hányan szavaztak.
Ha az első választási fordulóban egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, a második választási fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik:
az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták;
ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt;
ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet;
Képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

BIZOTTSÁGOK

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS/TÁJÉKOZTATÓ A BETHLEN GÁBOR ALAPRÓL

Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága mai meghallgatásán Vizi E. Szilveszter, a Bethlen Gábor Alap kuratóriumi elnöke elsődleges célnak a szülőföldön maradás támogatását nevezte.
Vizi E. Szilveszter az alap filozófiájáról szólva elmondta, hogy a szülőföldön maradásnak kell a legfontosabb alapelvnek lennie. "Felelősek vagyunk minden magyarért, bárhol él a világon". Elmondta, hogy az alap összesen mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik, és külön pályázati lehetőség áll rendelkezésre a diaszpórában élők számára. A jövőre nézve jelezte, hogy teljesen átláthatóvá kívánják tenni a pályázati rendszert, és szigorúan ellenőrzik majd a források felhasználását.

Ékes Ilona (Fidesz) üdvözölte a pályázati pénzek fokozott ellenőrzését és az anyanyelvi nevelés fontosságát hangsúlyozta.
Kalmár Ferenc (KDNP) arról szólt, hogy a csángóföldön tanító magyar tanárok 2-3 hónapja nem kapnak fizetést. Azt kérte, ismerve az elindult ellenőrzéseket, hogy azokat minél előbb folytassák le, nehogy szétessen az egész rendszer.
Révész Máriusz (Fidesz) egy csángóföldi magyar középiskolai projektet szorgalmazott kiemelve, hogy a régió legnagyobb problémája az iskolázatlanság.
MEGTARTOTTA ALAKULÓ ÜLÉSÉT A GYÖNGYÖSPATAI ESEMÉNYEKET FELTÁRÓ VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG
Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság megtartotta első ülését, napirendjén a bizottság munkatervének elfogadása szerepelt. Kocsis Máté (Fidesz) bizottsági elnök által előterjesztett eredeti tervezet számos, többségében ellenzéki képviselők által felvetett módosító javaslattal egészült ki.
A munkaterv szerint Gyöngyöspatára kihelyezett üléssel, majd ezt követően a titkosszolgálati vezetők zárt körű meghallgatásával kezdheti, várhatóan november 20-ig tartó érdemi munkáját a bizottság.
Az eseti bizottság a jövőben Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője és Schiffer András, az LMP képviselőcsoportjának vezetője mellett meghallgathatja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőit, illetve László Attilát, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnökét.
A tervek szerint az eseti bizottság a kihelyezett ülést és a titkosszolgálati vezetők meghallgatását követően a gyöngyöspatai konfliktus előzményeinek megismerésével foglalkozhat. Ekkor kerülhet sor többek között Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Kállai Ernő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Vona Gábor, Jeney Orsolya az Amnesty International Magyarország igazgatója, Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke, valamint a helyi közélet vezetőinek meghallgatására.
A bizottság a Vöröskereszt által 2011. április 22-én szervezett "húsvéti utaztatás" körülményeit is igyekszik feltárni, ami során Habsburg Györgyöt, a Magyar Vöröskereszt elnökét, Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadót, Szalai Annamáriát, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a bel- és külügy képviselői mellett Schiffer Andrást és Richard Field amerikai üzletembert hallgathatják meg.
A testület tagjai kitérnek az úgynevezett egyenruhás bűnözés Gyöngyöspatán történő megjelenési formáira és a gyöngyöspatai események politikai összefüggésének vizsgálatára, utóbbi esetben az említett két frakcióvezető mellett volt kormányfő meghallgatása is megtörténhet.
FIDESZ-KDNP
FIDESZ/LÁZÁR: FOLYTATÓDIK A FESZES TÖRVÉNYHOZÁSI MENETREND
Orbán Viktor kétórás előadásában határozott elismerését fejezte ki a frakció munkáját illetően, és megerősítette, hogy a törvényhozási tempó a december közepéig terjedő időszakban is folytatódni fog – tájékoztatta Lázár János a sajtó képviselőit a nyári ülésszak utolsó frakcióülése után.

Lázár János elmondta: a konkrét munka várhatóan szeptember 7-én egy háromnapos kihelyezett frakcióüléssel fog folytatódni, ahol általános politikai kérdések is szóba kerülnek, de emellett kitérnek majd az igazságszolgáltatás átalakítására, a választójogi törvényre, az oktatás és az egészségügy átalakításának kérdésire, a közösségi tömegközlekedés megreformálására és egy új földkódex megvalósítására is. Kitért arra, a szavai szerint megdöbbentő fejleményre, ami szerint az LMP, a Jobbik és az MSZP koalíciója van kialakulóban, ahol a demokráciára való hivatkozással próbálnak meg a Fidesszel szemben összefogni. „Antidemokratikus az a megközelítés, mikor valaki parlamenti képviselőként kétségbe vonja a Fidesz többségi demokrácia elvét, és eközben közösséget vállal olyanokkal, akik nyíltan zsidóznak és cigányoznak heti rendszerességgel a parlamentben. Ha valami antidemokratikus, akkor ez az” – szögezte le Lázár.

Az egyházügyi törvény kapcsán közölte: a Fidesz elnöksége szombati ülésén jutott arra a következtetésre, miután megtárgyalta a törvényjavaslatot, hogy az korrekcióra szorul. Az eredeti előterjesztést nem tudták volna tiszta lelkiismerettel megszavazni, az ugyanis lezárta volna annak lehetőségét, hogy később egyházzá nyilvánítsanak egyes vallási közösségeket. Ugyanakkor hangsúlyozta: a törvény 95 százalékában nem változott.  Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök kommentálta-e az egyházügyi jogszabály hétfői átírásának ügyét a frakcióülésen, Lázár János igennel válaszolt, és elmondta, hogy a pártelnök-miniszterelnök beszámolt arról: komoly társadalmi viták zajlottak az elmúlt hetekben, amelyeket a hétvégi Fidesz-elnökségi ülésen összegeztek, és a társadalmi kritikák, észrevételek hatására módosították az eredeti elképzelést.
 
Lázár János a hétfőről keddre virradó éjszaka a parlamentben elhangzott jobbikos kifejezésekkel kapcsolatban arról tájékoztatott: Kövér László házelnök mérlegeli annak lehetőségét, hogy akár a legszigorúbb európai szabályokat vezesse be ebben a kérdésben. Lázár János példaként említette, hogy az Európai Parlamentben is alkalmaznak szabályokat arra, ha egy képviselő mandátumával visszaélve, a parlament méltóságát megsértve olyan kifejezéseket használ, amelyek mások emberi méltóságának megsértésére alkalmasak lehetnek. Brüsszelben ezt súlyos pénzbírsággal szankcionálják - jegyezte meg. Ha a házelnök ősszel ilyen jellegű, a kérdés rendezésére vonatkozó házszabály-módosítást terjeszt elő, a Fidesz-frakció maximálisan támogatni fogja azt - jelentette ki Lázár János. Mint fogalmazott, „a Jobbik politikája semmi másról nem szól, mint hogy minden társadalmi problémára két válaszuk van: vagy a zsidózás, vagy a cigányozás”. Ez a magyar parlamenthez méltatlan, megengedhetetlen, és szankcionálni kell – közölte Lázár.
FIDESZ/GULYÁS: AZ MSZP-KORMÁNY IDEJÉN TITKOSÍTOTTÁK AZ IRATOKAT
Gulyás Gergely, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint a testület szocialista vezetője, Vadai Ágnes úgy követeli a volt titkosszolgálati vezetők ügyében rendelkezésre álló dokumentumok minősítésének feloldását, hogy azokat valójában az MSZP-kormány időszakában titkosították a nemzetbiztonsági szakszolgálatok.

Gulyás Gergely kifejtette, a titkosítások rendje, hogy az iratok beszerzése után azok minősítésére a felmerülő leghosszabb időtartamú titkosítás az irányadó. Ez azt jelenti, hogy mivel a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a leghosszabb időre minősített irat egy 2009-ben 80 évre titkosított dokumentum lehet, ezért az egész ügyre ez az időtartam az irányadó. Ettől még lehetnek az ügyben régebbi iratok is, de az egészre nézve annak a dokumentumnak a minősítési időtartama az irányadó, amely a leghosszabb, jelen esetben 80 éves periódusra, azaz 2089-ig szól - tette hozzá, megjegyezve, hogy mindebből pusztán az következik, hogy az ügy 2009 előtt történt, mivel ez az utolsó titkosítás dátuma. Ennek ellenére abban a Fidesz is egyetért - tekintettel a közvélemény rendkívüli érdeklődésére -, hogy az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell, van-e olyan adat, amely a magyar állam érdekeinek sérelme nélkül nyilvánosságra hozható. Ha pedig van ilyen, akkor ezek esetében indokolt a titkosítás feloldása - mondta Gulyás Gergely.

Vadai Ágnes, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista vezetője hétfőn közölte: kezdeményezi a titkosítás feloldását annak érdekében, hogy a közvélemény világosan lásson „a harmadik köztársaság történetének legsúlyosabb államellenes bűncselekményével összefüggő gyanúsításokban”.

EURÓPAI UNIÓ

EPP/GYÜRK: UNIÓS FELÜGYELETI RENDSZER AZ ENERGIAPIACI VISSZAÉLÉSEK FELDERÍTÉSÉRE

Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi szakbizottsága a mai napon elsöprő többséggel szavazta meg az energia nagykereskedelmi piacok integritásáról és átláthatóságáról szóló jelentést. A félév egyik legfontosabb jogalkotási dokumentuma az EP és az Európai Tanács azon megállapodását tükrözi, melyet még a Magyar Elnökség alatt sikerült tető alá hozni. Gyürk András, a jelentés néppárti felelőse kiemelkedő sikernek tekinti a megegyezést, mivel fél év alatt sikerült megvalósítani egy olyan, teljesen új kezdeményezést, amely konkrét lépést tesz az egységes energiapiac megvalósításának irányába.

Az energia nagykereskedelmet eddig a nemzeti hatóságok tagállamonként ellenőrizték. Mivel a villamosenergia és a földgáz egy jelentős része tagállami határokat átlépve cserél gazdát, így a nemzeti szintű felügyelet nem biztosít elegendő információt a visszaélések kiszűréséhez. Gyürk András szerint ezt a szabályozási űrt tölti ki az új jogszabály, a megegyezés szerint ugyanis egy olyan uniós szintű felügyeleti rendszer kerül felállításra, amely lehetővé teszi nemcsak a belföldi, hanem a határokon átívelő gáz- és villamos energia kereskedelem hatékony ellenőrzését is. Az elfogadott tervezet szerint a piaci szereplők a kereskedelmi ügyleteikről egyenesen az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) jelentenek. Az ACER uniós piacfelügyeleti hatáskörrel fog rendelkezni és elérhetővé teszi a nemzeti hatóságok számára a beérkezett adatokat. A visszaélések kivizsgálása és az esetleges büntetések kiszabása azonban továbbra is a nemzeti hatóságok feladata marad. A Fidesz brüsszeli delegációvezetője szerint jelentős előrelépés a piaci átláthatóság szempontjából, hogy kizárólag a regisztrált kereskedők folytathatnak majd energiakereskedelmi tevékenységet azokban az országokban is, ahol jelenleg még semmilyen engedélyeztetési rendszer nem működik. Így egyértelműen lehet majd azonosítani, hogy ki a felelős az esetleges visszaélésekért.

Gyürk András szerint a visszaélések felderítése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a fogyasztói árak alapjául szolgáló nagykereskedelmi árak  torzítás nélkül tükrözzék a piaci viszonyokat. Fontos továbbá, hogy a jogszabály hatálya alá tartoznak a hosszú távú szerződések is, amelyek Magyarország esetében a gázellátás jelentős részét biztosítják. Ezen túlmenően az ACER részletes információval fog rendelkezni az eddig még nem nyilvános kereskedelmi ügyletekről is. Gyürk üdvözölte a jelentéssel kapcsolatos gyors megállapodást, hiszen a fogyasztók és a piaci szereplők elemi érdeke, hogy növeljük a régiónkban még alacsony szinten lévő átláthatóságot az energiakereskedelem területén is. A néppárti frakció számára jelentős siker, hogy a végső megállapodás kivétel nélkül tükrözi a Fidesz delegációvezetője által benyújtott módosító javaslatokat. A jelentésről az Európai Parlament várhatóan szeptemberben fog szavazni.

EPP/KÓSA: A KÖZLEKEDÉSPOLITIKA TERÜLETÉN IS EREDMÉNYES VOLT A MAGYAR EU-ELNÖKSÉG

Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi szakbizottságban ma zajlott a magyar elnökség záróértékelése, melynek során Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára tájékoztatta a résztvevőket az elmúlt hat hónap eredményeiről. A bizottság tagjai az ismertetőt követően sorra méltatták a magyar EU-elnökség féléves munkáját, valamint a közlekedéspolitika területén elért sikereit.

Beszámolójában Völner Pál kiemelte az Eurovignetta irányelv felülvizsgálata során elért eredményeket; a határokon átnyúló közúti közlekedésbiztonsági dosszié lezárását; valamint a TEN-T hálózatok és a Duna-stratégia területén megvalósult előrelépéseket. Az államtitkár ezenfelül rámutatott, hogy a magyar elnökség jelentős eredményeket ért el számos kisebb, kevésbé látványos dossziéban is.

Kósa Ádám, fideszes európai parlamenti képviselő az értékelést követően hangsúlyozta: „A képviselők pártállástól független elismerése világos bizonyítéka a magyar EU-elnökség kiváló tárgyaló- és kompromisszumkészségének, továbbá egyértelműen igazolja Magyarország elkötelezettségét egy egységes európai közlekedéspolitika iránt”.

FŐVÁROS

TÖBBLETFORRÁSHOZ JUTHAT A FŐVÁROSI TŰZOLTÓ-PARANCSNOKSÁG

Csaknem 167 millió forint többletforrást kaphat a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság a működőképességének megőrzésére, ha a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén elfogadja az erről szóló javaslatot.

Tarlós István főpolgármester indítványa szerint az idén több mint 500 millió forintból gazdálkodó tűzoltóság első öt hónapban tapasztalt fedezethiánya az év hátralévő időszakában is fennáll. Ennek okai között említi, hogy a járművek üzemeltetéséhez meghatározott költségvetési normatíva évek óta nem változott; a minimálisan készenlétben tartandó szerállomány átlagéletkora 12 év, de van 34 éves gépjármű is a rendszerben. Hozzáteszi: az energiaárak folyamatos növekedését évek óta nem követi a laktanyák üzemeltetéséhez, fenntartásához és egyéb intézményi kiadásokhoz meghatározott támogatás. A főpolgármester jelzi azt is, hogy felkérte a szervezet parancsnokát: dolgozzon ki likviditási tervet az év végéig tartó időszakra. Ezt várhatóan augusztusban tárgyalja majd a közgyűlés. Tarlós István azt javasolja, hogy a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság alapműködésének támogatására biztosított céltartalékot, amelynek összege 166.802 millió forint, utalják át a szervezetnek. A többletforrás a második és harmadik negyedévben várható forráshiányt részben pótolja, megakadályozza a 60 napnál túli tartozásállomány keletkezését, illetve fedezetet nyújt a rendkívüli események kapcsán felmerülő kiadásokra.

EGYÉB

A MÁDL FERENC KÖR NYILATKOZATA A MAGYAR NEVELÉS ÉS OKTATÁS ÚJJÁÉPÍTÉSÉÉRT

A Mádl Ferenc Kör nyilatkozatban fordult a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkárságához. Öt alapelvet sorolnak fel, és azt kérik, hogy az államtitkárság mielőbb terjessze be a törvényhozóknak az alapelveknek megfelelő törvényjavaslatot.

A nyilatkozat szerint Mádl Ferenc, köztársasági elnök miniszterként már az 1993-as közoktatási törvény preambulumában a művelődéshez való jog és a hazaszeretetre nevelés mellett a korszerű tudást biztosító közoktatási rendszert fogalmazott meg. Az ezt követő évek során nagyon sokat változott a helyzet, a teljes magyar oktatási rendszer - leginkább 2003 után - szétzilálódott, tartalmában, eredményességében, minőségében mélypontra jutott. A 2010-es kormányváltással történelmi lehetőség adódott évtizedekre rendbe tenni dolgainkat, újjáépíteni a magyar köz- és felsőoktatást.

A Mádl Ferenc Kör felhívja a törvényhozók figyelmét, hogy az új törvények legyenek értékalapúak. A nevelés és az oktatás célja és feladata legyen egyértelmű: közösségi szemléletű, rétegenként minél kiválóbb, erős nemzeti identitású, minél magasabb kulturáltságú társadalom kialakulásának megalapozása. A törvény minden eleme vegye figyelembe azt az elvet, amely szerint egy oktatási rendszer minőségét az oktatók minősége határozza meg. Meg kell szüntetni az elmúlt évtizedben hozott közoktatási változtatásokat és egy igényes, a széleskörű műveltséget és a természettudományi alaptudást biztosító, széles skálájú, de egyszintű érettségit kell bevezetni, valamint az igényes szakmunkásképzést biztosítani azoknak, akik így tudnak reálisan boldogulni. A felsőoktatásban világosan különbséget kell tenni az egyetem és a főiskola között.

MÉDIATANÁCS: PIKTOGRAMOK A GYERMEKEK VÉDELMÉBEN

Nyilvános meghallgatást tartott hétfőn a kiskorúak védelmét szolgáló klasszifikációs ajánlásról a Médiatanács a hivatal Rendezvény és Oktatási Központjában. Az eseményen részt vettek a piac meghatározó médiaszolgáltatói, műsorterjesztői és érdekvédő szervezetek is. A jövő hétre születik meg a végleges ajánlás, amely az új korhatári kategóriával és a kifejezetten gyermekeknek szóló programok jelölésével is kiegészül. A gyermekbarát tartalmak „védjegyére” bárki szavazhat a Médiatanács blogján.

Az új médiatörvény hatályba lépésével módosultak a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések. A Médiatanács ajánlásban teszi közzé a gyermekek védelmét szolgáló korhatár-jelzéseket, illetve az azok közlésének módjára vonatkozó elveket. A Médiatanács az előkészítésbe bevonta a civil és szakmai szférát is; számos, családokkal, oktatással, gyermekvédelemmel, „gyermekmédiával” vagy ifjúsági- és rajzfilmkészítéssel foglalkozó szakember és szervezet vett részt a munkában. A korábbi rendszerhez képest a korhatár-besorolási szisztéma átalakult. Kibővült például egy új elemmel, a hat éven aluliak számára nem ajánlott kategóriával, és a jövőben megkülönböztető jelölést kapnak a kifejezetten gyermekeknek szóló műsorszámok is.

A hatos karika megóvhatja a fiatalabb, érzékenyebb korosztályt a félelemkeltő és erőszakos médiatartalmaktól, a gyermekbarát piktogram pedig segíti a megfelelő tartalmak kiválasztását. Az új rendszer emellett a médiaszolgáltatók munkáját is segíti. A törvény a korhatár-kategóriák rendszerével biztosítja, hogy a médiaszolgáltatók helyesen tudják besorolni műsorszámaikat azért, hogy a kiskorúak a megfelelő időben a megfelelő tartalmakkal találkozzanak. A korhatár-besorolások szülők számára is lényeges támpontot jelentenek gyermekeik tévézési szokásainak kialakításában és az életkor szempontjából kritikus tartalmak hatékony kiszűrésében.

Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja kiemelte: a hétfői konzultációt kettős céllal hirdette meg a hatóság. Egyrészt tájékoztatni kívánta az érintett piaci szereplőket az ajánlás-tervezet tartalmáról, valamint azokról a szempontokról, melyeket a tervezet készítői szem előtt tartottak munkájuk során. Másrészről a végső javaslat kialakítása előtt lehetőséget kívántak adni a piaci szereplőknek arra, hogy a hatóság elé tárják saját javaslataikat, illetve megfogalmazhassák kérdéseiket, véleményüket az ajánlás-tervvel kapcsolatban. A testület hisz abban, hogy az együttműködés teremt lehetőséget a kiskorúak hatékony védelmére és az ajánlásban foglaltak érvényesítésére is.

A meghallgatáson részt vettek és javaslatokat fogalmaztak meg a piac meghatározó médiaszolgáltatói, műsorterjesztői és érdekvédő szervezetek is. A legfontosabb újítás, hogy a Médiatanács az ajánlásban kitér majd a kifejezetten gyermekeknek szóló tartalmak lehetséges jelölésére is. Az új, gyermekbarát védjegyre – amely vagy egy kisfiút, vagy egy kutyát vagy egy macit ábrázoló piktogram lesz – a Médiatanács blogján (http://mediatanacs.blog.hu) július 18-án éjfélig lehet szavazni.

A MAGYAR KÖZLÖNYBEN
KIHIRDETETT FONTOSABB JOGSZABÁLYOK, KORMÁNYHATÁROZATOK

79. szám

ELJÁRÁSI, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK – 2011. évi LXXXIX. törvény az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról

ÖNKORMÁNYZATOK ADÓSSÁGRENDEZÉSE – 2011. évi XC. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról

KÖZLEKEDÉSI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK – 2011. évi XCI. törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI NYILVÁNTARTÁS – 2011. évi XCII. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról

SZAKKÉPESÍTÉSEK – 26/2011. (VII. 12.) NGM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosításáról

FÖLDGÁZ RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK – 36/2011. (VII. 12.) NFM rendelet a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet módosításáról

TERMÉSZETVÉDELMI RENDELTETÉSŰ TERÜLETEK – 66/2011. (VII. 12.) VM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet módosításáról

Valamint az Országos Választási Bizottság több határozata.

ÉRDEKESSÉG

KSH: csökkentek a fogyasztói árak júniusban

A fogyasztói árak júniusban 0,2 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A londoni és a magyar elemzők is 3,8 százalék körüli éves inflációt vártak. Az idén az első hat hónapban átlagosan 4,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció júniusban 0,3 százalék, 12 havi összehasonlításban 3,0 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi árindex 3,9 százalék, az egyhavi -0,3  százalék volt. A fogyasztói árak májusban 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. Tavaly júniusban a fogyasztói árak 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet.

A KSH gyorstájékoztatóját itt olvashatja!